1. Nyomtat
2. Nagyobb
3. Könyvjelző

Az ex-pasimnak nője van,
a Nagykörúton láttam őt:
másodmagával elsuhan,

lám, nem hiába kért időt,
mert rendületlenül halad:
zakót viselt és félcipőt,

elejtett pompás dámvadat,
arcán virít a vakremény,
hogy éjszakára is marad,

s a Moszkva téri bérlemény
lakója egyként felriad,
és tudja kívülről szegény:

csak egyetlen hangot kiad,
repülnek másnap, mint a szél.
Tudatlan az, ki megriad:

ha úgyis ködbe vész a cél,
hiába volna csapni zajt,
hát ettől nem tartottam én

Más nyögje mostmár mind e bajt,
s ha egyszer ő is megzuhan,
mögötte újra áll a rajt:

az ex-pasimnak nője van.