1. Nyomtat
2. Nagyobb
3. Könyvjelző

Ki itt fekszem, csak ember voltam

s ennyi mindenné lettem holtan.

De voltam tanár, pap, poéta,

Vereckéig katonabéka,

valaki tudni véli rólam,

hogy Nagy Lajosnál ügynök voltam,

a Gézák ivócimborája

Prométheusz elromló mája

s innen jön a Lászlóffy-kázus:

örménnyé tett a Kaukázus.

Könyvtárról könyvtárra haladva

rágtam ki magamat a napra,

hogy elhagyhassam ezt a bábot

s bepillanghassam a világot.

Most rám került a dolgok sora:

leszek mi voltam - Ádám pora.

A  hullámpapír

Mi ez a rengeteg hullámpapír?

Hát annyit írtam: a hullám papír.

Meghaltam végre három perce

s anyagom nem alakul nercre,

dúralumínium se lettem,

túl magyaron, francián, letten

a legeslegeurópábbik –

belőlem most itt papír válik.

Hullámpapír egy rövid hullán,

kit átjárt hosszú- s rövidhullám.

A vágy már hétszáz éve éget,

hozom a Halotti beszédet,

hozom a Máriasiralmat

s nem leszek én se német gyarmat,

se „Kis lak áll" se „Vén cigány" már,

a lélekpapír sorsa rám vár:

nagy pólyaként mint habsburg termek

hazám, védőn körülölellek,

vihetnek exportra vagy ENSZ-be,

új hullámnak ó végtelenbe.