"sosem túl széles semmi árok"
Kereső  »
XIX. ÉVFOLYAM 2008. 7. (501.) SZÁM - ÁPRILIS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Lászlóffy Aladár
Epitáfium
A hullámpapír
"Vigyázó szemetek"
Özvegy Pókainé
Szőcs István
Páll Lajos hetvenéves - 70? 700? 7000?
Páll Lajos
A kenyérszegő emléke
Cseke Péter
Aki az építészet bartóki útját járta
Bogdán László
Kapu - Ricardo Reis Tahitin
Cseh Katalin
Az öngyilkos hóember
Megszokás
Játék
Jancsó Noémi
Fénykép az ápolóról
Az új szerelem rövid felavatása
Vitus Ákos
Hepatitisz
Semmi
OHfutur
Demeter Ferenc
Lepukkantak Klubja
Papp-Zakor Ilka
Moon River
A főzet
Dzsungel
Lászlóffy Aladár
Gergely István képes bibliája
Ármos Lóránd
Aki látott
Orbán Zsuzsa-Lilla
Mítoszteremtés és rejtett humor kitalált és valós történetekben
Lászlóffy Csaba
Jelenések. A trapézon
Apokalipszis-töredék
Tóth Mária
Berlinhét, Berlinév
Fábián Lajos
A farkasember
Terényi Ede
ZENE - A CSENDEN TÚL - A zene - friss, tiszta növény
Hírek
 
Lászlóffy Aladár
Gergely István képes bibliája
XIX. ÉVFOLYAM 2008. 7. (501.) SZÁM - ÁPRILIS 10.

Az egyik jelképteremtőnk volt, mint Gy. Szabó Béla. A köztünk mindörökké elhivatott Bánk bánt éneklő Bánk bán. Mint Dzsida és Reményik.

Mintha Mátyás és Tinódi Lantos után egy fél évezreddel vonultak volna el valahova Erdély hadai, a nehézlovasság, a gyalogos koponyák, a tanítók és mártírok, a tanulságosak és az egymás karjából a hídlábát átemelők, és Erdély minduntalan megtestesülő kisdobosa verte volna hozzá a ritmust. Egy képből, kazettából álló arcképcsarnokot, mely visszaveri a magasságot más orgonaként. Ez volt Ő, Gergely István itt bennünk, belőlünk, nekünk, lelki tanácstermekben és a mindig feltartott tenyerek plafonja alatt. Egy kőben, fában, gipszben, lelki márványban futó összegezés. Heltai és Tótfalusi után, Szent Hiláriusok és rézfaszú bárók Önzetlen, tág leltározása után. A végelszámolás, mely azért lehet mégsem a végelvonulás dobpergése.

Gergely István a kőlapokról, könyvképzeletből kevert Kós Károly és Cseh Gusztáv után új kártya-keveréket, vetett képzelet-kártyát az időnként beálló ünnepélyes halálba. Csendes szobrász-pacsirta, rendeltetésszerűen föl-földobott kő.

Jönnek a Sándor-József-Benedekek és akár valami kő-Aprily versben megindul a tavasz, ha olyanok is éltek tegnapig az itteni otthonos voltegyszerholban, akik így emlékeztetnek. A mezítlábasok és mezítkezűek, agyag és merített kódexlap-mesterek. Égő tagjaik a pecsétverők a vályogon és a nyomtatványokon. Ugyanazokon a Kenyérmezőkön, ahol a balsors leghosszabb hidiszemléin mégis diadallal és megelégedéssel kellett felfejlődnünk alakzatokban, a fájdalom élvonalában, a Koncz a kemény vitéz s az aradi vár nézőközönsége előtt. A jövő ámuló szemű nemzedékei előtt. Mi vagyunk az elszakadó film és a meg-megragadó tanulság. Megbicsakló bokával, de nem bicsakló szívvel. Tudjuk amit tudunk és állítjuk, amit állítunk – mondja Gergely István csupa-kontur áriája, ez a képes biblia.

Csupa arcél és csupa acél, csupa parancsnok és csupa engedelmesség. Csupa generális és kardinális. Csupa doktorai annak az Isapurnak, mely végül ércnél maradandóbb. Csupa fekete-fehér. Csupa ezüstszürke fő, mint a legendás ősi kínai cserép-hadsereg, nálunk rokonibb változatban. Csupa dominó, egymást ledöntő, egymásra épülő. Mint a dobpergés marad meg Gergely István emlékeztetője a homlokunkon.   Mint   Mikest   rajzoló   Mikes.   Mint   Bornemisza   nevében   tervező Bornemisza.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében