" se kökény, se som, se madárkenyér"
Kereső  »
XIX. ÉVFOLYAM 2008. 10. (504.) SZÁM — MÁJUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Lászlóffy Csaba
Mindenidők csapdája
Evolúció
Pomogáts Béla
Bánffy Miklós (1874–1950)
Szakács István Péter
Krisztus teste
Papp Attila Zsolt
Életes irodalom, székelyül - Beszélgetés a negyvenéves Sántha Attilával
Sántha Attila
Nagy, fekete virág a télben
Máris már cinkakorában zelegor
Lövétei Lázár László
Hej, te híres görög cinka!
Honnan születik az intellektual…izés Vers?
Falusi bál
Búcsú a pajkos Amáltól
Karácsonyi Zsolt
Sánta variációk
Szőcs Géza
Egy éjszakai telefonhívás története, avagy egy székely költő viszontagságai a más-más nyelvi hazákban
Muszka Sándor
Sántha bácsi
Jancsó Noémi
A Hold-ének folytatása
Dimény Lóránt
Esti szelek
Varga Melinda
Költői hiszekegy
Változás
Alkoholidák
Szőcs István
Jegyzet - Görögpótló
Bogdán László
A kintrekedtek - Jobb, mint otthon (folytatás előző számunkból)
Simonfy József
lyuk
mielőtt
azóta sem
levelenként
Zsigmond Andrea
Skandináv belülnézet 2. - Dán tükrözés
Szántai János
A Klozettolvasó naplójából
Terényi Ede
ZE­NE – A CSENDEN TÚL - ZENE zöld bimbókban?
Júniusi évfordulók
 
Sántha Attila
Nagy, fekete virág a télben
XIX. ÉVFOLYAM 2008. 10. (504.) SZÁM — MÁJUS 25.

Ma este csendesen elalszom
s az aggaszt csupán:
                                   a fákkal mi lesz?
Lesz-e majd nagy fekete virág
mely lehajtja fejét a télben?

„A világ titkokkal teli”, mondtátok,
„de a nagy titok mi?
A nagy fekete virág milyen?”
„Csak, virág" – szóltam,
nagy és fekete, de milyen?
Hát nézzetek magatokba
szél verdesi csapzott erdőitek
a környező bokrok legázolva

az énekesmadarak rég elmenekültek
s csak a kereplő kattog szüntelen.
Távol, erdőitektől távol
egy asszony mond mesét
de már messze, egyre messzebb.

Kérdem hát: a virágommal mi lesz?
Ki csókolja meg szirmát a télben?
Asszonyok jönnek felém
                               mindenhonnan
közelebb, egyre közelebb.

S nem tudom mi a nagy titok:
benne éltem.
Nagy, fekete virág a télben.

*Legnagyobb magyar költőink egyike, Reinhold Alfréd a magyar közvélemény számára úgyszólván ismeretlenül halt meg 1993 novemberében, Londonban, 82 éves korában. Szülőhazájában nem jutott ki neki az ünneplés, csupán egy távoli provinciában, a kultúrák találkozásának helyén fogadta Őt szívébe azon asztaltársaság, mely később a Múmiák köre néven vált ismertté.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében