"Hátha visszanyerhetjük józanságunkat..."
Kereső  »
XIX. ÉVFOLYAM 2008.16. (510.) SZÁM — AUGUSZTUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Kántor Lajos
Dávid Gyulát olvasni
Bartha Katalin Ágnes
Pályakép – még mindig oldalnézetből - Beszélgetés a nyolcvanéves Dávid Gyulával
Bálint Lajos
Dávid Gyula köszöntése – együtt töltött éveink emlékezete
Szőcs István
Pacsirta és Vöcsök
Szabédi László
A pacsirta
Bajor Andor
Egy költő és a vöcsök
Karácsonyi Zsolt
Vásári vizeken ne kalózkodj, avagy az Ezüst órától az Üres óceánig
Láng Orsolya
Pompeji lelet
Magamban-ekloga
A Coeur-dámához
KILYÉN ATTILA ÖRS
Festmény helyett
Nélküled
K. Kovács István
Mátyás a vérpadon, avagy ne félj önmagadtól
Bogdán László
A kintrekedtek (folytatás előző lapszámunkból)
Gál Andrea
Varró Dé – amitől a szív oly olvadé
Botházi Mária
Fülszöveg
Bertha Zoltán
In memoriam Páskándi Géza
Terényi Ede
ZENE - A CSENDEN TÚL - Zenei magánterület, belépni tilos!
Szeptemberi évfordulók
 
Botházi Mária
Fülszöveg
XIX. ÉVFOLYAM 2008.16. (510.) SZÁM — AUGUSZTUS 25.

Közép-Európa vándora – Korunk-dosszié (1957– 2007). Válogatás a Korunk öt évtizedének írásaiból
I– II. kötet. Komp–Press, Kolozsvár, 2007, 464 + 392 oldal


„Megrajzolható-e, akár elnagyolt vonásokkal is, a kisebbségi író portréja?”  – teszi fel a kérdést Bányai János esszéjében (Kisebbségi író: Közép-Európa „vándora”, 1995), melynek címe a kétkötetes Korunk-antológia címadója is lett. És vajon megrajzolható-e, még ha tekintélyesnek mondható közel kilencszáz oldalnyi válogatásban is, öt évtized Korunk-képe? – gondolhatnánk tovább a kérdést.  Azé a Korunké, amelynek kisebbségi lapként sikerült mindenkor a nyitás fórumának lennie, megjelenítenie a világ és világunk szellemi történéseit és áramlatait, válaszolnia ezek kihívásaira.
A Korunk-dosszié a folyóirat második, 1957-es újraindulása és 2007 között megjelent anyagokból válogat, s ez az ötven év, ahogy a szerkesztő Kántor Lajos fogalmaz bevezetőjében „megmérettetésre vár, amibe beletartozik a Ceauşescu-korszak értéktiltó-pusztító gyakorlata csakúgy, mint a folyamatosan fiatalodó-változó szerkesztőség már szintén közel két évtizedes munkájának az eredménye.”
Mint ahogy a folyóirat meghatározó műfaja az esszé és a tanulmány, e műfaj az antológia gerince is: illusztris névsorral találkozunk a beválogatott írások szerzői közt, Bretter György, Mikó Imre, Kós Károly, Cs. Szabó László. Illyés Gyula, Fejtő Ferenc, Grendel Lajos, Sütő András vagy Mészöly Miklós nevét csak ötletszerűen emeli most ki a könyvismertető írója, talán érzékeltetve valamit ezáltal a lap és a kortárs magyar kultúra meghatározóinak a folyóirat fennállása óta tartó töretlen együttműködéséről.
Lehetetlen lenne a változatos témájú anyagok közül bármit is külön az olvasó figyelmébe ajánlani: legjobb, ha maga választja ki a csapást, amelyen elindulhat. Talán szerény javaslat lehet, hogy ne a tartalomjegyzék alapján válogasson, ha erre a különös szellemi kalandra indul, inkább lapozgatva, az írásokba beleolvasva szabjon magának irányt, mely bár így kevésbé egyenletes, mégis rendkívül izgalmas lehet. Mert bár Mr. Eliot körül tenne sétát Szilágyi Domokossal az irodalomkedvelő és rögtön továbbugrana, hogy elolvassa Szabó T. Attila igen kedves és szórakoztató írását Móricz Zsigmond és Kelemen Lajos találkozásairól, ha csupán lapozgat, egészen biztosan nem tudja megállni,  hogy ne olvasson bele mondjuk Glenn T. Seaborg 1967-es optimista nézeteibe a kibernetikai korszakról, Zörgő Benjámin 1969-es fejtegetésébe arról, hogy miből is van a szerelem, vagy – a második kötethez érkezve – akár Almási Miklós 1999-es dolgozatába a pénz mágikus voltától vezérelt mai piacgazdaságról.
Az antológiában külön blokkot kap az említett korszak irodalmi alkotásainak válogatása (a Korunkban jelent meg először például Szilágyi Domokos Bartók Amerikábanja), emellett hasznos, egyszersmind szórakoztató olvasmányt nyújtanak a lap által készített ankétok is, így például a nemzedékek közti szóértésről szóló 1980-ból, vagy az európai lapok szerkesztőit megszólaltató arról, hogy mit is jelent a 21. században kulturális lapot szerkeszteni.
Egyértelmű igen hát a válasz, körülrajzolható az a Korunk-portré, az antológia szerkesztőjének (hatalmas munka állhat mögötte) legalábbis sikerült: olyan válogatással, amely meggyőzi az olvasót arról, hogy az elmúlt évtizedek termésének legjavát tartja a kezében, s amely írásainak színvonalával, aktualitásával, frissességével emlékeztet minduntalan arra, mitől is Korunk a Korunk.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében