A válogatás, amely a XX. század indiai novellairodalmából nyújt ízelítőt, több szempontból is premiernek számít: a hindi, bengáli, urdu, gudzsaráti, indiai angol elbeszélő irodalom itt szereplő darabjai mind – és ebben áll a kötet egyik fő érdeme – csak eredeti nyelvből (a közvetítő nyelv kizárásával) fordított művek; azonkívül itt jelenik meg először magyarul közvetlen fordítás gudzsaráti nyelvből. Az olvasó érdeklődésére azonban nemcsak ezért tarthat számot, maguk az alkotások is izgalmasnak mutatkoznak, mind formájukat, mind tematikájukat tekintve. A novella ugyanis – amint azt Bangha Imre oxfordi hindi nyelv-és irodalomtanár, a szövegek válogatója az előszóban kifejti – import műfaj Indiában; a klasszikus ind irodalom számára még ismeretlen, csak a XIX. század végén jelenik meg, sajátosan ötvözve az európai technikát az indiai tartalmakkal. Ez a kettős, hagyományokhoz és újításhoz-modernséghez való egyidejű kötődés, két világhoz tartozás tartalmi szinten is visszaköszön a kötetben, hol kibékíthetetlen ellentétként, törvényszerű szembenállásként, hol megmosolyogtató párhuzamosságként, hol pedig termékeny egybeszövődésként. A kötet írásai ennek megfelelően hangvételben is nagy változatosságot mutatnak, találkozhatunk lírai és drámai hanggal, derűvel és iróniával, mitikus hangulattal egyaránt. Az antológia bevallott célja: a képzeletünkben élő színes, ezerarcú és titokzatos India képét újabb árnyalatokkal gazdagítani, tükrözni vagy legalábbis felvillantani ezt a számos kulturális, nyelvi, vallási gyökérből táplálkozó sokszínűséget. Úgy hisszük, ez sikerült neki.