"..elmaradó ezredek, hordák, karavánok..."
Kereső  »
XVII. ÉVFOLYAM 2006. 6. (452.) SZÁM — MÁRCIUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Lászlóffy Aladár
Wallenbergjárás
Pomogáts Béla
Iro­da­lom a je­len­ben
Szőcs István
„…korai tör­té­ne­té­nek buk­ta­tói”
Gaal György
Nosz­tal­gia nél­kül a mo­nar­chia­be­li Ko­lozs­vár­ról
Karácsonyi Zsolt
Az Új Könyv lap­jai
Pethő Lorand ver­sei mö­gé
Pethő Lorand
Fixa idea
Jeanette Winterson
El­tű­nés I
Varga Melinda
Semmi szerelmek
Babós Noémi
Vá­gáns da­lok dél­után­ra
Bogdán László
Hutera Béla utolsó utazása
Zimányi Magdolna
Drá­ga Gi­zus­kám!
KÓDEX-INDEX
A Klap­ka-emig­rá­ció Ister pá­ho­lya
Terényi Ede
MOZATRÓL MO­ZART­TAL 4.
Leopold – apa, manager, mágus
Áprilisi évfordulók
 
Pethő Lorand
Fixa idea
XVII. ÉVFOLYAM 2006. 6. (452.) SZÁM — MÁRCIUS 25.



hangom legyél áldalak Lia
park legyél kavicsos járda
aranyhal ha szól a csengő
angyal legyél annak szárnya

felhő legyél benne vízcsepp
pinceajtó rejtett borral
a csend legyél Lia én áldlak
játszál kérlek tollal

mint szögdelnek betűk előttem
jössz az ágyon elterülsz
te vagy nekem a fixa idea
áldott huzatban megmerülsz

te vagy nekem a fixa idea
nimfasztriptízt észlelek
hangom legyél áldalak Lia
átvertek újra képletek


Depresszió

Ámort levertem és sírt a kölyök,
én csak röhögtem, röhögtem őt.

Nyílát ellőtte, de mellém esett,
még az éjjel is megnevettetett.

Én elfordultam, elszaladt a láb,
boldog voltam, mert nem bánt
a szerelem engemet.


Macskaszem

eltűnnek mind a Mesterek
és sivatag hamva rádkacsint
dagadnak kék erek
vasat rágnak egerek
tornác előtt megint

fogad közt sáska raj
kert végében hinta lóg
bőröd hántod semi baj
talpra kenve vaj
felpereg mint harcidob
átölel a sivatag
minden szeme napba néz
törött szárnyú madarak
zsebedben ezüst kanalak
csörömpölnek útrakész


Arab Vénusz

magma szája szórt a földre
bársonyszőnyeg rózsakert
szárazvillám forró bőre
nagyra nyílik csóka csőre
permeteznek tengerek

táncot jár a kő alattad
falról vakolat csorog
kígyó fogat tör aranynak
míg fán levelek szaladnak
gyomrom éhségtől korog

lábnyomodra por telepszik
világ mozgat mérlegen
balta mellett csutkó fekszik
párád fölött most melegszik
pihenj meg a térdemen
Földszagú angyal

megtanultam élni nélküled
próféta voltál és sámán nekem
ha Isten örömöt adott ragadtam
volna te levágtad kezem

már megtanultam élni nélküled
Szent-kehelyből iszom a kocsonyás italt
alma helyett hagymába harapok
kis kukacra lesújt tompaélű kard

a tengerszeldelő szekért vezetem
tartaroszból zsoltárt üvölt a szám
hollót folytogat véres kezem
befogad egyszer Kanaán
Lopott borda

oltárom leszel olajos testeddel
megírjuk az Új Könyv titkait
rímek fonódnak nedvekbe
asztal lábánál vedrekbe
csorgatjuk szemünk hulladékait

és mint térkép monszun után
aranyba mártom szárnyaid
láncra verték Prometh kutyám
teliholdnál vonyít sután
betűbe vési karmait

áldozatként egy-egy pohárt
sűríthet a béloázis
ritmust dobol lopott bordád
géppuskákkal rühes bolhák
sütkéreznek lázban Isis


Varjúszerenád

értem nem jön sem a hádesz
sem a göncöl nyikorgása
én csak ülök ablak előtt
kapumban varjak szerenádja

tépik rágják egymás tollát
levegőbe ólmot köpnek
ravatalra fel-fel szállnak
csőrükkel koszorút kötnek

guanóban Noé evez
horgonyát a partba mártja
és foltos testű varjak
szeretkeznek csónakában


Szamárháton

álmomban vadászni voltam
papírszarvast lángszóróval

és hogy új hazára leltem
Jónást cetben felkerestem

szamárháton mint a Mester
barangoltam nyirkos testben

de a vízből partra szállva
bepottyantam Kínországba

hogy teljesüljön költőnk terve
beleszóltam a menetrendbe




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében