Helikon - Irodalmi folyóirat

Felhők
Oblaci

a felhők leírásával
ahogy szymborska mondja
sietni kell
mert állhatatlanok

egy pillanat alatt
mint a felhőcsalád
a család
szétszakad

ezért kell felhőkről, emberekről
sietve, folyton
írni
nehogy a képlékeny szavak
átmenetivé alakuljanak –
hadd írják inkább le
az őrült körforgás
bármely kis
ívét

elégedetten a puszta
létben és elégedetten
az elégedetlenségben

A visszafordított idő
Vremena odvinuta unazad

ebben a városban a szorongás éjjel
porózus falakról verődik vissza
régmúlt századok köré tekerednek
az utcák lábad alatt homokként
porlik a sötétség hada míg lépés
lélegzet elakad

és ki mondhatná el
a tejszagú csöppségnek
hogy hová tűnt az ég
amin Csezmiczei cseszlék
rajában mint latin
verssorokban olvasott?

A mi bolygódarabunk
Nas komad planeta

pár hektárnyi föld
a telekkönyvi bejegyzés szerint
ez saját bolygódarabunk
igen jól hangzik
hatalmunk jelzi és
pompás elégedettségünk
változtatunk a tájon
gonddal és elszántsággal
tartjuk karunkban
járáskor lábfejünkkel forgatjuk
a bolygót mert nem pusztán
csak kimért telek a mi darabunk
hanem összes nyomunk
ösvényünk kardiogramunk
a táj szívében
a körmünk alatti földben
és föld alatt a körmünkön

Alkony
Suton

nap a felégett dombok mögött

repülőgépnyomok

bőrünk hiperprecíz szenzoraival
friss légáramlatok jeleire
vadászunk a szürkületben
a jól szerkesztett betonjárdák
mentén ahol a házak akárcsak mi
mezőkről hallucinálnak kimegyünk
mikor lehűl az aszfalt
mikor a motorzaj elül
és amíg ujjam hajadat becézi
stoplámpák cirpelnek
mint a neurotikus tücskök

LÁSZLÓ NOÉMI fordításai
(Kollár Árpád nyersfordításának felhasználásával)