"Rázd meg, juhász, a bundát"
Kereső  »
XIX. ÉVFOLYAM 2008. 24. (518.) SZÁM — DECEMBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Király Farkas
Emlékes könyvedbe
Papp Attila Zsolt
Karcsúsított könyvajándék
ÁCS JENŐ
Magyar Betlehem
Lászlóffy Aladár
„Kolozsvár, rólad írok”
Kiss Judit
Az én zsenim tarka ruhás vásári bohóc – Beszélgetés László Noémi költővel
László Noémi
Ebéd
Ünneplő
Láng Orsolya
Ó,
Kréta
Halandók
Batári Gábor
PUSTULA MODERNA
György Attila
Hajós a kikötőben
Mike Ágnes
Bécsi szelet 2.
Borsos Júlia Gyöngyi
„A cimbalmost leütötték cimbalommal, öncimbalmával ütötték le”
Páskándi Géza
Gellért Sándor - Kinek a jánya vót apád
Demeter Zsuzsa
Kincses Képeskönyv: Kolozsvár; Marosvásárhely
Szőcs István
Méretarányos világnézetem
Terényi Ede
MŰHELYJEGYZETEIM - Kis karácsonyi ének
Januári évfordulók
 
Demeter Zsuzsa
Kincses Képeskönyv: Kolozsvár; Marosvásárhely
XIX. ÉVFOLYAM 2008. 24. (518.) SZÁM — DECEMBER 25.

Nem kell gondolkodnia, hogy mi fog a karácsonyfa alá kerülni, annak, aki a hatalmas árukavalkádban rábukkan a Kincses Képeskönyv első két könyvére. A Kolozsvárt, illetve Marosvásárhelyt bemutató sorozat igazi időutazásra csalogatja az olvasókat. S bár a szerkesztő Zágoni Balázs megemlíti, hogy a tavaly indított sorozatot elsősorban tíz-tizenkét éves gyerekeknek szánják, bizton állíthatjuk, hogy a felnőtt olvasók is haszonnal és gyönyörűséggel forgatják majd. Több okból is kortalannak tekinthetjük a Kincses Képeskönyv-sorozat eddigi két darabját. Részben, mert a két várost bemutató rövid és lényegre törő fejezetek megírói (a kolozsvári képeskönyv esetében 15, a vásárhelyi esetében pedig 12, századokra bontott részt olvashatunk a felkért történészek és művészettörténészek tollából) a fontosabb történelmi, kulturális tudnivalókon túlmenően igyekeztek – talán nem mindenki által tudott – érdekesnek, csemegének szánt részletekkel is emberközelbe hozni a két város történelmét. Hogy a számtalan példa közül csak ízelítőül említsünk néhányat: a 20. század elejének kolozsvári körképét a Janovics Jenő által építtetett Mozifalva és a Pathé fivérek kolozsvári tevékenységének megemlítése teszik színesebbé, de nem marad ki a Casablancát rendező, Kolozsvárról induló Kertész Mihályra történő utalás sem. Ugyanígy az 1848-as marosvásárhelyi eseményekről szóló részből megtudhatjuk, miért nem szabad a forradalom évében a gyerekeknek papírsárkányt eregetniük.
A kötet illusztrációi miatt tekinthetjük továbbá a köteteket kortalannak. Számomra Jánosi Andrea illusztrációi miatt válik e két könyv igazi csemegévé – bár ebben az esetben az illusztráció talán rossz kifejezés. A képanyag ugyanis nemcsak illusztrálja a szövegszerű részeket, hanem önálló életre kel, s nem egy esetben a szöveg válik a kép illusztrációjává. Jánosi rajzaira éppúgy jellemző a kettősség, mint a fentebb említett szövegekre. A két város fejlődéstörténetének gyakran madártávlati ábrázolása csak első ránézésre tűnik madártávlatnak. Ha elmélyedünk a képekben, hallatlanul izgalmas hétköznapi események, emberi történetek rajzolódnak ki előttünk, amelyeket tovább erősít a rajzoló humora, részletekben megbúvó – s mint ahogy maga is utal rá – bruegheli vidámsága.
S hogy hogyan képzeli el a rajzoló az eljövendő kolozsváriak karácsonyát? Ezt is megtudhatják, ha kicsomagolják karácsonyi ajándékukat.

Szerkesztette Zágoni Balázs, illusztrálta Jánosi Andrea, Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2007, 2008.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében