"Mindenki Jézust kiált, de Barabás hallszik!"
Kereső  »
XX. ÉVFOLYAM 2009. 7. (525.) SZÁM — ÁPRILIS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Lászlóffy Aladár
A lavinatörvény
Papp Attila Zsolt
Az irodalmár magányos farkas
Szántai János
Egy lassú skizofrén naplójából
Lászlóffy Csaba
Mirabeau polgártárs fantomja a lipcsei csata után
Gaal György
Az utolsó Herepei-kötet
Ady András
Versei
Cseke Róbert
Versei
KENYÉR LÁSZLÓ
Golghelóghi. Széljegyzetek Határ Győző Ítéletjátékához
Király Farkas
Zen Zsizsőnek
AYHAN GÖKHAN
Versei
Gyenge Zsolt
Szentimentálé – érzelemtörténetek Berlinben
V. GILBERT EDIT
Boldogítók és kivonulók
Gagyi Ágnes
A düh a szabadság egyetlen módja
Szőcs István
Még egy épületes jegyzet - Stíltörténet és szakfintorgatás (folytatás előző számunkból)
Terényi Ede
MIÉRT HALLGATJUK A ZENÉT? - De gustibus (igenis!) disputandum
Hírek
 
Cseke Róbert
Versei
XX. ÉVFOLYAM 2009. 7. (525.) SZÁM — ÁPRILIS 10.

a szavak fényében
(felszabadítások)

ha kimondom
s  e  j  t  e  d
nagyobb vagyok
a felszabadításnál

*

csodaként terpeszkedik bennünk az idő
zuhan mint rücsökbarna mandula
bár mogyorószem ő

megszámlálom
az összegyűlt bogyószemeket

a csereszín néhányukból
korhadt tengergally
máris kimered

*

ami marad
a hernyósikoltás
varjúfekete levesben az aszalt gránátalma
a kitalált bűnök s a kihagyott tolongás
egészen pici pesszimizmus
hernyó- vagy pedig éppen embermódra

*

légy hát mint az éjjeli lámpás
puha árnyú és tiszta fényű
ne kötelezd magad
kutyaszőrű
felszabadítókhoz
hisz itt vagy már a szavak derében
csapásra kész kihalt tehén
tizenhárom bögyű
legeled a kertből a mennyei paradicsomot
angyaltrombitát ördögvirágot

hegyezed a szemed
végtelenül
a szavak fényében

Post-eposz I –
szamuráj metszet

szeretem hallgatni a dermedt ninjafejek potyogását
az időtlen íveket leíró hóhérkönyök kilengését a csapásnál
koordinált fejszedöccenés amint hozzáirányul a fejhez
vagy a domboruló nyakhoz a vériszapos penge
a zsákutcákon s a piactéren szinte hullámokban zúg az égbolt
aritmiás dobbantások, rossz igény
blaszfémia ma már a verítékvesztés
rángó zsinórok közt ég a megteremtő
mint egy sercegő légy
igazolják a fenyőforgácsok is a révész lapátnyelén
nincs már isten
csak bimbófejű halszag
és néha ez a csalóka ninja-éj


Post-eposz II –
trópusi

mégis kivel kelnél a napszaki kikötőn
a zenélő tűztorony meghatározott terve
sok mindent betakar
csónak sodródik tova
meghatározva a módszer viharja
asszonnyal elnyomva a magán-pillanat
két jelző rendre megnyitják a pihenést
veszély lett, éghajók jönnek (!)
szállítanak árnyékot, szalonnát, cseresznyét
beszűkült titkon már a naptorok
a kémcsőből plasztikusan korog a sár

– és úgy van a szerelem ahogy sok minden van


Post-eposz III –
motet op. 1

bérgyilkos lehetnék ki elhiszi saját viccét
pofátlan elhurcolnak kis szonett-hibák

egyik-másikban megcsirázik a késő trágárság:
nyíló pipacsok a petro-máglyán

tömegek nyelvén beszél a macskakő
fölötte összesikolt a város

papucsom tétován csoszog a múltban
lődörögnek a talpak egy hóvirághagymán

a függöny szappanhabosan intonál...




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében