Kányádi Sándort a Magyar Köztár-sasági Érdemrend nagykeresztjével – a legmagasabb magyar állami elismeréssel – tüntették ki idén március 15-én. Az ünnepi kitüntetéseket Sólyom László magyar köztársasági elnök adta át a budapesti Parlament kupolacsarnokában, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnökének társaságában. Kossuth-díjat 20-an, Széchenyi-díjat 19-en kaptak idén, a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseit 21-én vehették át.
Kiemelkedő irodalmi tevékenységéért József Attila-díjjal jutalmazták Lövétei Lázár László költőt, műfordítót, a csíkszeredai Székelyföld szerkesztőjét és Visky András Kolozsváron élő költőt, dráma- és esszéírót. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium József Attila-díjat adományozott továbbá Bán Zoltán Andrásnak, Csehy Zoltánnak, Egressy Zoltánnak, Kada Júliának, Kiss Ottónak, Kulin Ferencnek, Radics Viktóriának, Solymosi Bálintnak, Tábor Ádámnak, Vass Tibornak és Zsávolya Zoltánnak.
A Helikon szerkesztősége volt a Látó Irodalmi Színpad márciusi vendége Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem stúdiótermében. A Helikon jelenlévő munkatársaival – Szilágyi Istvánnal, Király Lászlóval, Karácsonyi Zsolttal és Papp Attila Zsolttal – a Látó főszerkesztő-helyettese, Szabó Róbert Csaba beszélgetett, majd a szerzők felolvastak műveikből.
Hat erdélyi városban (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad) mutatta be Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944) című irodalomtörténeti munkáját Pomogáts Béla. A mű a Pallas–Akadémia könyvkiadó gondozásában jelent meg.
Dragomán György és Szabó T. Anna volt a Korunk Akadémia vendége Kolozsváron, március 25-én. A Kolozsvár Társaság székhelyén megtartott találkozót követően a Iulius Mall bevásárlóközpont Cărtureşti könyvesboltjában bemutatták Dragomán György A fehér király című regényének román nyelvű fordítását (Regele alb, fordította Ildikó Gabos-Foarţă, Polirom, Iaşi, 2008). A könyvet bemutatták: Dragomán György, Ildikó Gabos-Foarţă, Balázs Imre József, Mihai Mateiu és Rareş Moldovan.
Életének 82. évében elhunyt Bacsó Péter, Kossuth-díjas filmrendező és forgatókönyvíró. Bacsó Péter 1950-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1969-ben rendezte A tanú című, kultuszfilmmé vált alkotását, amely az 1981-es cannes-i filmfesztiválon is nagy sikert aratott. 1985-ben kapott Kossuth-díjat. A legutóbbi évekig dolgozott, 2005-ben forgatta le a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékát, és 2008-ban fejezte be utolsó filmjét, a Majdnem szűz címűt. Az idei, 40. Magyar Filmszemlén életműdíjjal tüntették ki.
