"virraszt helyettünk a dal"
Kereső  »
XX. ÉVFOLYAM 2009. 11. (529.) SZÁM — JÚNIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
L.A. városa
Szilágyi István
Ő volt a mi bajvívónk
Pomogáts Béla
Lászlóffy Aladár temetésén
Széles Klára
Lászlóffy Aladár örök öröksége (1937. május 16. – 2009. április 19.)
Szakolczay Lajos
Ali a mennybe megy
Czegő Zoltán
Utolsó délelőtt Lászlóffy Aladárral
ANTALL ISTVÁN
Lászlóffy Aladár utolsó botlása
Balázs Imre József
Üzenet a legbelső titkos lőterekről
Kántor Lajos
Most már négyen…
WILLIAM CARLOS WILLIAMS
WILLIAM CARLOS WILLIAMS versei
KISS ZSUZSÁNNA
Maguk a dolgok
Nagy Koppány Zsolt
Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk - regényrészlet -
CONSTANTIN ACOSMEI
Rövidprózái
ANA DRAGU
Rövidprózái
Szőcs István
JEGYZETEK - Az ismétlődő Bezzeg területéről
Farkas Wellmann Endre
Versei
Szombati István
Ha a szobrok beszélnének
Sulyok Vince
Így veszi kezdetét napom
Gál Andrea
Ulickaja, utóférfiak, Ubul - Beszámoló a 16. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról
Mike Ágnes
Kinézésekkel a képből
Terényi Ede
MIÉRT HALLGATUNK A ZENÉT? - Mélységhallgatás
Hírek
 
WILLIAM CARLOS WILLIAMS
WILLIAM CARLOS WILLIAMS versei
XX. ÉVFOLYAM 2009. 11. (529.) SZÁM — JÚNIUS 10.

Asszony a bank előtt
Woman in Front of a Bank

A bank az oszlopokon múlik,
mint – egyezményen,
nem új lelemény, de az oromzat
napozva szórja

érveit a kételkedőkre,
a befektetés itt oly
sziklaszilárd – a világ
alapköve, a pénzvilágé,

az egyetlen világé: Ugyanott
egy másik nővel beszélget
babakocsit tologatva
előre, hátra, egy asszony

rózsaszín karton ruhában, lába
feje csupasz, a két
láb alátámasztja az
arcát, ahogy Lenin (lazán

összefogott haja hirtelenszőke) vagy
Darwin is fenn hordta a fejét és
tessék:
asszony a bank előtt.

A nagy szám
The Great Figure

Az esőn és fényeken
át észrevettem
az ötös számjegyet
aranylón
egy piros
tűzoltókocsin
indult
sietve hatalmasan
kúszva
lopakodva
hogy felharsanjon
búgjon sikítson
kerekei dübörögjenek
át a sötét városon

Ezek
(These)

a kietlen sötét hetek
mikor a természet pusztasága
utoléri az emberi butaságot.

Az év belemerül az éjbe
és a szív az éjnél
mélyebbre merül

üres, szélfújta helyre
hol se nap, se hold, se csillagok
csak valami furcsa fény, gondolat

mely sötét tüzet gerjeszt,
maga körül forogva, míg
a hidegben kigyúl,

hogy kioltsa mindazt, mit eddig
ember tudhatott, még a
magányt is – hogy kísértet

se öleljen – csak az űr,
a semmi – (nyüszít
és vinnyog) a háború

villámló robajában;
házak kihűlt szobái
hidegebbek, mint elgondolható,

kiket szerettünk, ők sehol,
ágyuk üres, díványuk dohos,
széken rég nem ülnek –

Rejtsük el valahová
az elmén kívül, hogy gyökeret
verjen és nőjön féltékeny

fül szem hatalmától távol – önmagáért.
Ide jönnek le mind, a mélybe – ásni.
Ez itt a legédesebb zene

számlakivonata? Itt fakad a vers,
mely látja, megállt az óra, és így szól:
Az óra, mely tegnap

oly szépen működött, megállt?
és hallja csobbanni a tó
vizét – ami most kő már.

KISS ZSUZSÁNNA
fordtásai




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében