Asszony a bank előtt
Woman in Front of a Bank
A bank az oszlopokon múlik,
mint – egyezményen,
nem új lelemény, de az oromzat
napozva szórja
érveit a kételkedőkre,
a befektetés itt oly
sziklaszilárd – a világ
alapköve, a pénzvilágé,
az egyetlen világé: Ugyanott
egy másik nővel beszélget
babakocsit tologatva
előre, hátra, egy asszony
rózsaszín karton ruhában, lába
feje csupasz, a két
láb alátámasztja az
arcát, ahogy Lenin (lazán
összefogott haja hirtelenszőke) vagy
Darwin is fenn hordta a fejét és
tessék:
asszony a bank előtt.
A nagy szám
The Great Figure
Az esőn és fényeken
át észrevettem
az ötös számjegyet
aranylón
egy piros
tűzoltókocsin
indult
sietve hatalmasan
kúszva
lopakodva
hogy felharsanjon
búgjon sikítson
kerekei dübörögjenek
át a sötét városon
Ezek
(These)
a kietlen sötét hetek
mikor a természet pusztasága
utoléri az emberi butaságot.
Az év belemerül az éjbe
és a szív az éjnél
mélyebbre merül
üres, szélfújta helyre
hol se nap, se hold, se csillagok
csak valami furcsa fény, gondolat
mely sötét tüzet gerjeszt,
maga körül forogva, míg
a hidegben kigyúl,
hogy kioltsa mindazt, mit eddig
ember tudhatott, még a
magányt is – hogy kísértet
se öleljen – csak az űr,
a semmi – (nyüszít
és vinnyog) a háború
villámló robajában;
házak kihűlt szobái
hidegebbek, mint elgondolható,
kiket szerettünk, ők sehol,
ágyuk üres, díványuk dohos,
széken rég nem ülnek –
Rejtsük el valahová
az elmén kívül, hogy gyökeret
verjen és nőjön féltékeny
fül szem hatalmától távol – önmagáért.
Ide jönnek le mind, a mélybe – ásni.
Ez itt a legédesebb zene
számlakivonata? Itt fakad a vers,
mely látja, megállt az óra, és így szól:
Az óra, mely tegnap
oly szépen működött, megállt?
és hallja csobbanni a tó
vizét – ami most kő már.
KISS ZSUZSÁNNA
fordtásai
