"virraszt helyettünk a dal"
Kereső  »
XX. ÉVFOLYAM 2009. 11. (529.) SZÁM — JÚNIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
L.A. városa
Szilágyi István
Ő volt a mi bajvívónk
Pomogáts Béla
Lászlóffy Aladár temetésén
Széles Klára
Lászlóffy Aladár örök öröksége (1937. május 16. – 2009. április 19.)
Szakolczay Lajos
Ali a mennybe megy
Czegő Zoltán
Utolsó délelőtt Lászlóffy Aladárral
ANTALL ISTVÁN
Lászlóffy Aladár utolsó botlása
Balázs Imre József
Üzenet a legbelső titkos lőterekről
Kántor Lajos
Most már négyen…
WILLIAM CARLOS WILLIAMS
WILLIAM CARLOS WILLIAMS versei
KISS ZSUZSÁNNA
Maguk a dolgok
Nagy Koppány Zsolt
Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk - regényrészlet -
CONSTANTIN ACOSMEI
Rövidprózái
ANA DRAGU
Rövidprózái
Szőcs István
JEGYZETEK - Az ismétlődő Bezzeg területéről
Farkas Wellmann Endre
Versei
Szombati István
Ha a szobrok beszélnének
Sulyok Vince
Így veszi kezdetét napom
Gál Andrea
Ulickaja, utóférfiak, Ubul - Beszámoló a 16. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról
Mike Ágnes
Kinézésekkel a képből
Terényi Ede
MIÉRT HALLGATUNK A ZENÉT? - Mélységhallgatás
Hírek
 
KISS ZSUZSÁNNA
Maguk a dolgok
XX. ÉVFOLYAM 2009. 11. (529.) SZÁM — JÚNIUS 10.

William Carlos Williams 1883-ban született New Jersey-ben, és ugyanott halt meg 1963-ban. Orvos-író, megbecsült gyermekorvosként dolgozik évtizedeken át, miközben szabad óráiban és éjjel szentel időt az írásra. Csehovhoz hasonlóan az ő művészetét is áthatja az életnek és a világnak egyfajta orvosi szemlélete: közvetlenség, lényegretörés, alázat, és az azonnali részvétel, hatni-gyógyítani akarás attitűdje. Williams a második világháború utáni költészet egyik meghatározó alakja Amerikában. John Keats és William Blake hagyományait folytatja, hisz művészete az emberi képzelet mindent, szemléletet és ezáltal világot megújító erejét, teremteni tudását fejezi ki, „ünnepli”. Williamst az imagizmus egyik atyjának tekintik.  Minimalista költeményeiben programszerűen vállalja, hogy az élő mindennapi nyelv szabadságát a szabadvers nagyon is tudatos és fegyelmezett formájába öntve, a „dolgokat magukat” fogalmazza meg. Soráthajlásai, legegyszerűbb (pl. a So much depends on című) és legösszetettebb (Paterson) verseiben egyaránt a „dolgok” egymással véglegesen, egyedien és visszafordíthatatlanul összefüggő rendjét sugallják. Az embert érzelmeivel, akaratával Williams mindig e dolgok rendjén belülre helyezi, nem pedig a logika, etika és egyéb külső körülmények láncolatába. Williams költészete és nagyszerű prózája (pár regény és egy amerikai történelemről szóló, rendkívül eredeti esszékötet) megannyi beavatás a mindig újból elvégzendő (mert emberi erővel alig sikerülhető) kísérletbe, hogy önmagunkat, dolgainkat, a világot a maga valóságában próbáljuk nézni, látni, megérteni, szeretni.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében