Esterházy Péter nem csak a világ egyik legismertebb mai magyar írója, de az egykori kommunista Európa új irodalmának egyik legjellegzetesebb alakja is.
Egyrészt, Esterházy Péter a kommunista rémálomtól ugyan megszabadult, de egy tragikus történelmi és egyéni tapasztalat nyomait viselő, új közép- és kelet-európai lelkiismeret tanúinak egyike. Esterházy Péter Javított kiadás című naplója, amely bizonyos értelemben kiegészíti a Harmonia Caelestis családtörténetét, ennek a zaklatott lelkiismeretnek a mintapéldája, amely a pater familias monumentális egyéniségében keletkezett törést fedi fel.
Másrészt viszont, Esterházy Péter az európai és magyar posztmodern irodalom első nemzedékének képviselője. Egy olyan nemzedéknek, amelyet a 20. század jelentős részét meghatározó modernizmusétól eltérő értékek nyűgöztek le, és amely másfajta kifejezési formák iránt kötelezte el magát. Míg a modernizmust – vázlatosan, persze – egy művészi értelemben intoleráns gondolkodásmódként jellemezhetjük, amely a múltban az övéhez hasonló észjárásokat keresi megszállottan, ezzel szemben a posztmodernizmus toleráns és a különbözőségre esküszik. Esterházy Péter műveinek minden iróniája, komikuma, nyelvi kísérletezése erről a megértő távolságtartásról árulkodik, az irodalmi múlt gyöngédséggel, ugyanakkor kíméletlen humorral teljes birtokbavételéről. Hahn-Hahn grófnő pillantása című könyve mindenekelőtt a kulturális emlékezet regénye: a Duna emlékezete mint Európa emlékezete. A regénybeli útinapló egyszerre drámai és parodisztikus, akárcsak a Hrabal könyve, egy metaregény, amely a magyar prózaíró nagy példaképéről, Bohumil Hrabalról szól – a legposztmodernebb csehről a modernek közül. Egy olyannyira drámai prózaművészetből, mint az Esterházy Péteré, nem hiányozhatnak a buffonériák vagy verbális tűzijáték-effektusok sem, ahogyan egy kritikusa írta róla a The Times hasábjain.
Régi és új világunknak egyaránt megkerülhetetlen tanújaként, Ester-házy Péter a szó nagy művésze, elbűvölő és sokkoló, szemérmetlen, pornográf, játékos, rendkívüli.
(Fordította: Papp Attila Zsolt)