"Megpróbáljuk elhinni azt, ami történik velünk."
Kereső  »
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 1. (543.) SZÁM — JANUÁR 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Szilágyi István
Húsz év HELIKON
Mózes Attila
Korszakhosszú éjszakánk másnapjain
Egyed Emese
Relatív
Király László
VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR - AZ UTOLSÓ
Molnos Lajos
Karácsony. 1989
Szabó Gyula
Töredék
K. Jakab Antal
Tiszta nevek
Terényi Ede
Én, parányi ember
Szőcs István
Képes képtelenség
POTOZKY LÁSZLÓ
Záróra
Bogdán László
Vaszilij Bogdanov: A szibériai füzetekből
GYIMÓTHY GÁBOR
Nyelvlecke
Király Farkas
Két vers az Aranyhalfilé nemzetközi költészeti verseny pályaművei közül
Barabás Blanka
Banán, üdítő, kompót
Útjaim
Csabai László
Őszi vázlat
Váradi Nagy Pál
A betonút vége
Vissza a forráshoz
Pomogáts Béla
Az emlékezet stratégiái - Erdélyi emlékiratok a huszadik század második felében
Gál Andrea
Angyalos könyv
FARKAS GÁBOR
„Moldovának szép tájaind” - Lakatos Demeter költészete
Terényi Ede
ZENÉK, ÉLMÉNYEK, EMLÉKEK ZENE (és) LÉLEK
Hírek
 
Barabás Blanka
Banán, üdítő, kompót
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 1. (543.) SZÁM — JANUÁR 10.

Hárman voltatok. Ezt onnan tudom,
hogy mindenkinél nyomoztam,
akinél egyszer megfordulhattál.
Éjfél sem múlt, s már hiába kerestelek.
A villanyt korán lekapcsolták, de én
még hordtam a jeget az ágyamba.
Óránként megébredtem a szomszéd álmára,
valaki horkantott egy-egy erősebbet.
Fájt a fejem a kínlódástól, hogy ne maradjak
ébren. Üzeneteket írtam. Aztán árnyként a sötétben
felsorakozott mind, kivel rendezetlen viszonyom volt.
Reggelre elsimítottam mindent magamban, csak te
maradtál megoldatlan.
Egy nő és két férfi jutott arra a lakásra.
Úgy fogalmazok, hogy ne kelljen magyarázkodnod mások
előtt. Kegyes vagyok, megbocsátó, pedig ott több is megesett,
mint amivel bírni tudok. Nem részletezem. Elszívtam
                     volna egy cigarettát, ezért a fodrásznőm hívtam,
                                                                  aki egyebet is hozott.
Aztán fecsegtem és sajnáltattam magam.
Elmondhattam volna, micsoda rongy ember vagy,
de szégyelltem és féltettelek, hogy ő és mindenki más majd
rongy embernek hisz. Eközben széttörtek bennem a véredények,
a felszíni erek és a mélyvénák is begyulladtak, fekélyek nőttek
                                                                  a belekben, a gombák
elszaporodtak, tűnyomok váltak feketére, ahogy
imádkoztam, csak most ne gyere, csak be ne lépj az udvarra…
       Végül fogtam a banánt, üdítőt, kompótot, s visszamentem
                                                     a többiekhez, de nem sírtam.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében