"Az emlékezet óv majd, semmi vész"
Kereső  »
XVII. ÉVFOLYAM 2006. 10. (456.) SZÁM - MÁJUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Lászlóffy Aladár
A szalonnás kutya tele
Boda Edit
Feltámadás
Belépőjegy
Papp Attila Zsolt
A Nulla paraméter
Út a Szeptember-partra
A Nagy Inkvizítor
Kántor Lajos
Láng dosszié - társszerzőségben
Szőcs István
MERENGŐ - A spanyolviasz feltalálásának történetéből
Cseke Róbert
A líra birodalma
Fohász Anteiához
Hőszakadás a fényre
Trend
Címtelen
Demeter Szilárd
Sárga - Kórházi napló
Sütő-Egeressy Zsuzsa
Ahol az ördög bujkál
Lászlóffy Csaba
Az áldozat (Folytatás előző számunkból)
Szombati István
Erdélyi Columbo
Terényi Ede
MOZARTRÓL, MOZARTTAL 8. Salzburg varázsa
Júniusi évfordulók
 
Papp Attila Zsolt
A Nulla paraméter
XVII. ÉVFOLYAM 2006. 10. (456.) SZÁM - MÁJUS 25.

1.

A bolygó, melyre léptünk, nem marasztal:
e vigasztalan, kékesszürke puszta.
És nem tudtuk, hogy itt talál a hajnal,
ha felszállunk ez esti légibuszra,
mely itt tett le: a Nulla Paraméter
maradt az egyetlen szabad planéta,
mit emberi kultúra még nem ér el...

De ne beszéljünk erről.
Más a téma.

Ki velem tartottál e légiúton,
és más bolygókon lábnyomomba’ léptél,
most mit gondolsz,
most mit hiszel magunkról,
és sejtetted, hogy ez lesz majd a végcél?

2.

Arra a földre sose léptél.
Sose léptem arra a földre.

Körbejártam, körbe-körbe,
s ahogy szűkült be a légtér,

visszanéztem félutamból:
ott valahol kéne lakni,
talpalatnyi hely, arasznyi,
amit hamar bebarangol

hogyha arra jár egy vándor.
Olyan senkiföldje-féle
– s te sem tudod meg, mivégre
voltunk oly sokáig távol;

te, ki lábnyomomba léptél,
sose láttad azt a földet,
s senki más, aki csak törtet
valamilyen furcsa végcél

felé (egyszer tán elérne).
Egyik nyomból jön a másik,
s ami közte felparázslik:
azt határolja a széle.

Azaz sose lépünk rája.
Nyomközökben senkiföldje,
arra tartunk, körbe-körbe
– mindig köztünk van határa.

3.

Előttünk kékesszürke táj,
a láthatárt se látni már.

A tökéletes semmiség:
egy magánváros kéne még.

Házat építünk, falvakat
acélkék színű ég alatt.

Eltűnik majd a sok homok:
könyvtárak, kocsmák, templomok

épülnek majdan senkinek
– hogyha mi nem, ki menti meg

a teljesen felesleges
földszint alatti helyeket,

amiből utca, ház leszen
a szürke homoktengeren.

S hogy benne más nem lakozik,
bámuljuk estig, hajnalig.

S ha egy sosemvolt égitest
az űrben egyszer égni kezd,

a Nulla Paraméteren,
hol én leszek: ott légy velem.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében