"Ránk azóta hiába ront orvul az ellen"
Kereső  »
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 5. (547.) SZÁM — MÁRCIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
A Kafka-per
Karácsonyi Zsolt
Elképzelhető és valós hatalmak - Beszélgetés Szőcs Géza költővel
Kenéz Ferenc
Gyermekrajzok
Király László
CSÚFHISTÓRIÁK
Karácsonyi Zsolt
A zárt tér metafizikája
Kántor Lajos
A tudni vágyó embernek
KIBÉDI VARGA ÁRON
Versei
SZENDRŐI CSABA
Versei
Dimény Lóránt
100, 50 vagy 80 (A barátság a szívek köteléke)
Láng Orsolya
Versei
Merényi Krisztián
Versei
RÁCZ VINCE
A nép nem olvas verseket (Szerb Antal irodalmifejlődés-rajzához)
Jakab-Benke Nándor
Szemlesütve - Beszámoló a 41. Magyar Filmszemléről
Antal Balázs
Ki viszi át a lírai hőst?
Bakk Ágnes
A női hús természetrajza – egy csemegéző szemszögéből
Boros-Jenei Székely László
Boros-Jenei Székely László fordításmunkáiból (1765–1769) - Az megcsalatott csudáról való beszéd
Terényi Ede
ZENÉK, ÉLMÉNYEK, EMLÉKEK - Önarckép „hét ajtóval”
Hírek
 
Hírek
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 5. (547.) SZÁM — MÁRCIUS 10.

Január 27-én, 91 éves korában elhunyt Jerome David Salinger, a modern amerikai irodalom kiemelkedő alakja, a Zabhegyező című világhírű regény írója. A Zabhegyező 1951-ben jelent meg, és rövid időn belül kultikus művé vált, különösen a fiatalok körében, bár szabados, gyakran cinikus és vulgáris nyelvezete miatt több országban és amerikai szövetségi államban is betiltották. A zsidó és ír katolikus szülőktől származó író több mint fél évszázada elzárkózva élt Cornish városka egy kicsiny házában, visszautasította az interjúkat és a közszereplést. Írói karrierje során Salinger kevés művet alkotott, csak néhány regénye és elbeszéléskötete jelent meg, köztük a Kilenc történet (1953), a Franny és Zooey (1961), a Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás (1963) című kisregény.

Január 30-án elhunyt Ferencz Zsuzsan-na író, újságíró, tévés, rádiós. 1947-ben született Kolozsváron. 1969 óta több kötete is megjelent (regények, elbeszélések, novellák), valamint számos fordítása németből és románból.

Az értelmiség mai helyzetéről, szereplehetőségeiről, értelmiség és politika viszonyáról beszélgetett Szőcs Géza és Egyed Péter Kolozsváron. Az Írástudók árulása? című, Demeter Szilárd által vezetett beszélgetést február 15-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) előadótermében szervezték meg.

Kántor László erdélyi magyar írókról készített, Túlélő képek (1989-2009) című fotóalbumát – amelyben a fényképeken szereplő alkotók szövegei is megtalálhatók – mutatták be február 22-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. A műsorban közreműködött Bíró József színművész, a beszélgetést Demény Péter moderálta.

Sánta Ferenc munkásságáról tartott előadást Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke február 22-én a kolozsvári Reményik Sándor Galériában, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely meghívására.

Varga Melinda A kék tempó című verseskötetét mutatták be a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör február 22-i ülésén. A szerzővel Papp Attila Zsolt beszélgetett.

A Széfeddin Sefket Filmklub első estjére került sor február 25-én a kolozsvári Bulgakov kávézóban. Széfeddin  Sefket beyről, a Kolozsváron született magyar, török és egyiptomi filmnagyságról Bréda Ferenc tartott előadást. Az induló forgatókönyírói műhely tervét bemutatta Felméri Cecília. Levetítették a Kalotaszegi madonnát (1943), Rodriguez Endre és Széfeddin Sefket filmjét.

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapít-vány első alkalommal mutatott be könyvet napköziben. Nagyálmos Ildikó Panna első könyve című munkáját február 26-án a székelyudvarhelyi Csillagvár napközi otthonban mutatta be Orbán Ferenc hegedűs és Murányi Sándor Olivér író. Az esemény házigazdája Jakacs Gyöngyi óvónő és Lőrincz  György író, az EMIA elnöke volt.

A Korunk Akadémia meghívására, március 3-án Kolozsváron olvasott fel Spiró György, a Fogság című regény szerzője. Az est házigazdája Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) szervezésében március 4-én Bukarestben lépett fel László Noémi, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán és Papp Attila Zsolt. A szerzők román nyelven olvastak fel műveikből. A meghívottakkal Răzvan Ţupa költő beszélgetett.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében