"és a tizenkét kőműves te vagy"
Kereső  »
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 9. (551.) SZÁM — MÁJUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Molnos Lajos
Feltételezés
Igen, igen…
Petres László
„Egyetlen valóság van: az önmagadé” - Beszélgetés György Attila íróval, közíróval, a Székelyföld szerkesztőjével
György Attila
Elysium
Sebestyén Mihály
Eroica-zárvány
Szőcs István
Színházi szép újdonságok
Noszlopi Botond
A gyilkosság esztétikája
A torony lakója
Boér Tamás
Falusi lakoma
János
Domokos Johanna
Versek Chilf Marinak
Lászlóffy Csaba
Megérkezni valahova
Jancsó Miklós
Don Juanok alkonya
Tar Károly
Versei
László Noémi
Arról, ami arany, még ha nem is fénylik
Terényi Ede
ZE­NÉK, ÉLMÉNYEK, EMLÉKEK - A szakma hálójában
Hírek
 
Noszlopi Botond
A gyilkosság esztétikája
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 9. (551.) SZÁM — MÁJUS 10.

Már félálomban
valós és valótlan
helyek közt s időben
kószáltam,
s a hangok
sok ostobaságot fecsegtek
fülembe,
s az összefüggéstelenség
felsejlő képeivel
terelgetett a holt világba –
midőn valami gyors,
selymes érintés
futott tova a vállamon
meg-megállva.

Menten fölriadtam,
képzelgek – gondoltam,
delírium tremens a bortól
s hogy visszaaludnék, –
mégis gombért nyúltam
a lelógó drótról, s ahogy fény lett
e borzasztó valóra láttam:
féltenyérnyi sárga pók
ereszkedett bátran
a paplanhuzatomra le,
s a szusz is belém szakadt,
oly ronda volt.

Eh miféle élet ez, morogtam:
nyolc lábával szinte kalimpál,
szőrös testét ringatja,
botorkálva rohan!
Értettem is én a matematikát
mi e mozgásban fogan…

Kiugrottam az ágyból,
hogy elébe kerüljek
s útját álljam a szörnyetegnek.
S talán meglátott,
mert mozgásomra
a paplanon, most ő dermedt meg.

Papucsomért nyúltam,
hogy kezemre húzva
valahogy eltiporjam.
Azt hittem elrohan
és elbújik talán,
de mintha erre várna,
a tudatlanság hó-fonalán
csak mélázott, mint ki érti.
Nyolc szemében
nyoma sem volt a félelemnek,
s nem rótta fel nekem,
hogy reszketek,
úgy gyilkolom meg.

Csupán nedves folt
maradt belőle,
midőn valami szemrehányásféle
lett úrrá rajtam,
s nem hagyott nyugodni végre:
vajon miért gondolom magamról,
hogy engem szépnek
formált meg az isten,
s a pókot ocsmány,
halálra szánt dögnek?
Mindketten gyilkolunk,
ő élelemért s én, mivel
szenvedéllyel ragadnak el olykor
némely esztétikai elvek.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében