"Vésőm alatt porladva hullt a márvány"
Kereső  »
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 18. (560.) SZÁM — SZEPTEMBER 25
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Jelként az időben
Blénesi Éva
„Olvass, bolyongj, szeress” - A humanista Faludy önteremtése és világteremtése
Papp Attila Zsolt
F. Gy. mester utazásai térben és időben
Lanczkor Gábor
Kommentár egy kínai vershez
Zsidó Ferenc
Rövidprózái
Bálint Tamás
Versei
Csíki András
Versei
Csabai László
A Szarvas kapu
KOZMA ÁGNES
Versei
MESTER GYÖRGYI
A medveasszony
SZILÁGYI ERZSÉBET
A Stradivari hegedű, avagy egy évszázad tanúja
Simonfy József
Versei
Szőcs István
ŐS MI?
Jancsó Miklós
Sugaras Demokrácia
Vallasek Júlia
Mi van a pályatükör másik oldalán?
Tóth Mária
Lényeg és arc
Terényi Ede
ZENÉK, ÉLMÉNYEK, EMLÉKEK - Gyógyító zenék között
Októberi évfordulók
 
Bálint Tamás
Versei
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 18. (560.) SZÁM — SZEPTEMBER 25

Csak a mennyiség

A mások élete, és köztük az enyém, hogy mennyit ér,
kilóra megy, különb teljesítmény vagy puszta órabér
szerint, sosem tudtam, végül mégis azt számolom megint:
manapság kinek, mit érdemes megtenni, mennyiért.
Hogy jól adjam el magam, mit tegyek?
Hogy ne adjanak el, mit tehetek?
Hogy magam mellett tudjalak, mibe kerül és mit ér meg –
bármit is egyeztünk, már egyre kevesebbet igérek.

Mindennapi mártír

Egy barátom egyszer olyasmit mondott,
hogy a legkeményebb embernek is
elnézhető, ha gyengeségének jelét adja.
Ügyenként egyszer, másadszor ez
már taszító önsajnálat, üres nyafogás.

Nagyjából hét éve lehetett ennek,
hatását mégis csak most kezdem érezni.
Holnaptól, vérrel vagy anélkül,
egy patyolattisztára mosott inggel
készülök az emberek közé menni.

A folytonos panasz ellen

A zsebeim mind tömve pénzzel, és akármit
kibír kártyám (a csekkfüzet divatjamúlt),
barátom is sokmillió, mert más se számít,
a boldog órák összehozzák megfakult
köröm, mely eddig a szélárnyékban lapult.
Késő bánat, miközben épp epébe fúltok,
a kandallóba pár százas alá begyújtok.

Nagyvárosi séta

A lábaim előtt szüzen takarta három-
négy ujjnyi porhó a járdát és vártam,
együtt tapossuk le először. Ma is várom,
hiába követtem indiszponáltan,
ahogyan olvad el és szárad fel
éveken keresztül a latyak,
reped és morzsolódik a beton,
a beletörődés marad csak szilárdan,
de a hit, mintha már egyre kevesebb.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében