"Vésőm alatt porladva hullt a márvány"
Kereső  »
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 18. (560.) SZÁM — SZEPTEMBER 25
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Jelként az időben
Blénesi Éva
„Olvass, bolyongj, szeress” - A humanista Faludy önteremtése és világteremtése
Papp Attila Zsolt
F. Gy. mester utazásai térben és időben
Lanczkor Gábor
Kommentár egy kínai vershez
Zsidó Ferenc
Rövidprózái
Bálint Tamás
Versei
Csíki András
Versei
Csabai László
A Szarvas kapu
KOZMA ÁGNES
Versei
MESTER GYÖRGYI
A medveasszony
SZILÁGYI ERZSÉBET
A Stradivari hegedű, avagy egy évszázad tanúja
Simonfy József
Versei
Szőcs István
ŐS MI?
Jancsó Miklós
Sugaras Demokrácia
Vallasek Júlia
Mi van a pályatükör másik oldalán?
Tóth Mária
Lényeg és arc
Terényi Ede
ZENÉK, ÉLMÉNYEK, EMLÉKEK - Gyógyító zenék között
Októberi évfordulók
 
KOZMA ÁGNES
Versei
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 18. (560.) SZÁM — SZEPTEMBER 25

Az ólomkatona éneke

Rendületlen álltam,
de nem rendítetlen
(víz mosott, szél sodort)
egyensúlyoztam fél lábam
a Világ tengelyén.

Nem kerestelek, de megtaláltalak
(Hogy nevezzelek? Édes Dulcineám?)
izmaid mozdulatlanságában vártál
magadba gomboltad búvó szembogaram
őriztem tested ritka vázlatát
az ázott viaszrózsákat arcodon
tépett időmben Te voltál a folytatás
félszegen, de -
benned önmagammá szilárdultam

szétolvad, lecsorog a festék
serceg alattunk a parázs
lassan fogyunk a tűz fokán
lánggá csókol a szerelem

hamuszív csendjébe lopóztam
s Te - mellettem

Mozaik

Pupillám tág szoba.
Összedől, felkel előtte a Világ.
Torlódik sok torz
alak, fáradt forma,
de szemem bíbor íriszén
tisztára éleződik az
aránytalan geometria,
s átszíneződik a festék:

nemcsak a mély-sötét lábnyomok,
de a léptek roppant súlya,
nemcsak a pipacs vörös szégyene,
de a harangvirág lila búja,
nemcsak a borsó nyugodt zöldje,
de a nyugtalan fűszerű mák,
nemcsak az ólomöntésű harangok,
de a fehér-csendű gyász,
nemcsak a rozsdálló kulcsok,
de a kulcslyukban alvó csörrenés,
nemcsak az omló válaszok,
de a kristály kérdés

(mikor először megláttalak)
- azt hittem -
optikai csalódás vagy,
mert a rend veled
új törvényt termett
(mióta ismerlek)
látásom csal, látásom vak,
feszegetem ős-páncélodat
magadból kibontalak
(vigyázok, ne sérülj)
színekre boncollak -

végül úgyis mindig
Téged raklak
össze




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében