"ahol már nem fából van a lant"
Kereső  »
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 23. (565.) SZÁM — DECEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
TURCZI ISTVÁN
Versei
Cseke Péter
A hosszú távra berendezkedett író magányossága - Emléksorok a nyolcvan éve született Szabó Gyuláról
Bogdán László
Vaszilij Bogdanov: Levelek az önkéntes száműzetésből
Jancsó Miklós
Európa, figyelsz?
GERGELY EDIT
Versei
KÁNTÁS BALÁZS
Versei
Boér Tamás
Rövidprózái
Zsidó Ferenc
Boldogságból: kitűnő
Dávid Gyula
Balla Bálintról és szűkösségszociológiájáról, laikus megközelítésben
MEZŐSI MIKLÓS
Bál van
Szőcs István
Világítás után
Necz Dániel
Kinyilatkoztatás
Táncosok
KABÁN ANNAMÁRIA − MÓZES HUBA
Dsida Jenő az erdélyi Helikon marosvécsi találkozóin
Xantus Boróka
„Keresek rímet mindig ugyanarra”
Márton Ágota
Mesés újDÁNságok
Terényi Ede
ZENÉK, ÉLMÉNYEK, EMLÉKEK - Amikor a mű lángralobban(t)
Hírek
 
TURCZI ISTVÁN
Versei
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 23. (565.) SZÁM — DECEMBER 10.

(Kápolna nyílik a szívben)


Ha egyszer kápolna nyílik a szívben,
  lesz hajléka, hol szomjat, éhet olt,
    és naponta benyit valaki, aki felemel.
Nem kell szög, ecet, nem kér a salétrom-könnyekből,
  és köszöni, nem fog térdepelni, inkább megpihen,
      hiszen sűrű a bánat, mint a tömjén:
láthatatlan madarak mintázzák
       freskóit a csend tömör falán.
      Új szavakat keres, átmelegszik bennük,
   már nincs egyedül. Ha egyszer kápolna nyílik
      a szívben, az is megmarad, ami otthagyott.


(Miféle épület az a katarzis)


Fiam kérdezte, hogy miféle épület
  az a katarzis, és hol van, melyik hegyen.
    Képet is kért, hogy mutassam meg,
      mégis könnyebb elképzelni azt, ami
látszik, ami ott van és nem máshol,
  esetleg nincs is helye, erre gondolni sem jó.
    Kell egy hely, se közel, se távol,
  ami árnyéktalan, nem billeg és világít,
       ami van és őrzi magát.
Ahonnan jó a kilátás — befelé.


(Emlékmakett)


„A múlttal nem tudok kiegyezni, a jövő,
  (itt legyintesz) ugyan, a jövő.” Előre, hátra,
      ugyanaz. Idő és tér – csupán önmagadnyi.
Mintha máris zsugorodna, mintha máris.
  Ez már nem te vagy, csak egy emlékmakett.
       Szavaid preparálva, gombostűzve.
  Meghalsz még életedben, nulla-egész-nulla,
de a tört sem kizárt. Mindenesetre: vigyázat.
      Amit kimondtál, már mindig
                 mozdulatlan. Hallgass!




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében