1. Nyomtat
2. Nagyobb
3. Könyvjelző

Amikor már könyv nélkül felmondta,
sírva a portugál szonetteket
és környékezte már az őrület,
döntött: londoni lakását felmondta,
hajóra szállott. Velencébe ment.
Otthon tücsöktől volt hangos a rét,
hallgatta kábán a mandolinzenét.
Elképzelte, már várja odafennt,
a másvilágon egyetlen szerelme,
kivel a test sem telt be, sem az elme.
Ha vége lesz, Velencében legyen,
ahol rab lelke, szabadulóban,
tündökölve a végtelen azúrban,
egyesül vele, végérvényesen.
                                    2oo5 január l7