"Jóhírt hallottam, nem vevődik észre?”"
Kereső  »
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 24. (566.) SZÁM — DECEMBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Egyed Emese
Versei
Lászlóffy Aladár
Isten hárfája
Ferenczes István
Szent István Moldovában
Kovács András Ferenc
Alekszej Pavlovics Asztrov hagyatékából
Zsidó Ferenc
Rövidprózái
Márkus András
Versei
CSUSZNER FERENCZ
A vasaló
ROMULUS BUCUR
Versei
SZENDRŐI CSABA
Versei
Váradi Nagy Pál
Rövidprózái
VASI SZABÓ JÁNOS
Az ablak avagy visszatérés a „Lipótváros-konvektorba”
Szőcs István
Egy az Isten, más a palást
Mózes Huba
A felismeréstől a virtuális egységbe foglalásig
Antal Balázs
A mindenféleség gyönyörűsége
UJFALVY SÁNDOR
EMLÉKIRAT UJFALVY SÁNDORTÓL 1855 - A székely katonatiszt és a német Történet a sócsempészekről
Terényi Ede
ZENÉK, ÉLMÉNYEK, EMLÉKEK - Ismét Karácsony közeleg
Januári évfordulók
 
VASI SZABÓ JÁNOS
Az ablak avagy visszatérés a „Lipótváros-konvektorba”
XXI. ÉVFOLYAM 2010. 24. (566.) SZÁM — DECEMBER 25.

Mikor a középszerű agyak pihenni térnek, rendszeres, hívatlan látogatót kapok. Szürkesejteket fűrészelő, tablettazabáló, kellemetlen alakot. Álmatlanságnak hívják. Azt, hogy „úr” nem teszem a neve után. Személyesen nem is ismerem, csak ittlétének kínos tünetei köszöntenek. Nap, mint nap egyre durvábban bánik velem. Nem érdemli meg!
A televízió műsor befejezése után jő el az ideje. Ekkor cinkosa, az addig kényelmes meghitt ágyikóm, úgy vet a lábai elé, mint egy ócska rongydarabot. Mit sem törődve alapvető emberi jogaimmal, kíméletlenül kiebrudalja a puha párnáinál menedékjogért esdeklő fáradt csontjaimat. De… hopp! Ma sem hagy békén! Érzem, itt van a szobámban. Recseg alatta a szék.
Elfordulok a hang irányából. A piszkos ablakot és a világunkra hulló sötét eget kémlelem mozdulatlan. Hallom a szuszogását. Felháborító! Leheletének bűze az arcomba csap – zsibbadni kezd a szemöldököm alatt, s tompa szúrás feszíti a halántékomat. Egyre kétségbeesettebben bámulom az ablakon túli gyászszínű eget. S ekkor, mint derült égből a villámcsapás, belém vág az a furcsa érzés. Sok tízezer voltjából pattant ki az isteni szikra. Agysejtjeim felkacagnak!
Bolondok: Newton, Herschel, Einstein, s ti szerencsétlen kozmológusok! Pokolba veletek! Nélkületek is megtaláltam a rejtvény megfejtését! Egyedül! A magyarázatot! – kiáltom hangosan, hogy beleremeg az ablak, s megremegnek a falak.
Az asztalhoz rohanok, közben fellököm a széket, kezembe szűztiszta papírost veszek, s a tövéig rágott ceruzát. A grafit serceg a hófehér lapon:
„Előttem nyújtózik e komor lepel – az Univerzum. Mi lehetne más, mint egy hatalmas, agyonkoptatott pokróc a végtelen szárítókötelére kifeszítve. Mögötte, ki tudja milyen messze, egy óriási ujj felkattintja a villanykapcsolót…” – Várjunk csak! –„… meghatározott i d ő k ö z ö n k é n t…” Igen, így lesz pontos! – „…A szétáradó fény, lehet csak a mi szemünknek arany, átkúszik a koromszínű anyag durva szövésének hézagain s a molyrágta lyukakon. Így lesz belőle számtalan parányi, pislákoló függő: milliárd halomba csillagok, és távolabb fehér ködök: a galaxisok!”
– Így áll a dolog: bagatell! Ennyire képes a dicső Tudomány! – Hirtelen mozdulattal összegyűröm a lapot, s a szemétkosár felé hajítom. Az iménti agyzsugorító feszültség után, mámoros zsongás jár át. Régóta várom ezt az érzést. A győzelemmel rokon felfedezés örömét. Boldogan futok az ablak felé. Repülni akarok! Ki, az imént megismert, fájdalommentes végtelen kozmoszomba! Még egy utolsó nekirugaszkodás és…

A rőt hajú férfi és a testes kollégája időben érkezett. A vörös a kezében injekciós tűt tartott. Szakértő szemmel vizsgálta az üveghenger beosztásán túl lötyögő folyadékot. A lába előtt heverő mozdulatlan testbe szúrta a tűt.
– Professzorkám! Ettől az adagtól nyugton maradsz! – Társának megértő pillantásával találkozott a tekintete. Mielőtt kimentek, felállították a könnyű műanyagból készült széket, és megsimogatták a gumifalra vetített háromdimenziós képet: az ablakot. Végül összeszedték a fal mellett felhalmozott gyűrött papírfecniket. Hadd lássa a világ, hogy milyen pedáns emberek!




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében