"s a többi csak por, szavak, szavak"
Kereső  »
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 2. (568.) SZÁM — JANUÁR 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
SELYEM ZSUZSA
A ragyogó gimnazista - Szilágyi Domokos családi levelezése
Páll Lajos
Versei
Borsos J. Gyöngyi
„…a Mindenséget dünnyögi…” – Bajor Andor halálának huszadik évfordulójára –
Pomogáts Béla
A Forrás második költőnemzedéke – A szülőföld és a közösség élményei – (befejező rész)
Mózes Huba
Törékeny alak, zengő orgánum Dsida Jenő utolsó előadói szereplése
Oláh András
Versei
ORCSIK ROLAND
Versei
Dimény Lóránt
11
Hogyan éljük túl a külföldi főnököt
Tóth Mária
Fahalász (befejező rész)
NYERGES GÁBOR ÁDÁM
Sziránó és A Halál Nagy Albuma
Szőcs István
Ismeret, tulajdonjog, közkincs
Gál Andrea
Nyomolvasás kezdőknek és haladóknak
Terényi Ede
Zene és Hit Hittől a zene felé
Februári évfordulók
 
Mózes Huba
Törékeny alak, zengő orgánum Dsida Jenő utolsó előadói szereplése
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 2. (568.) SZÁM — JANUÁR 25.

A két világháború közötti irodalom ifjú mecénása, Kemény János 1926. június 17-én szétküldött meghívó levelével megalapította az erdélyi Helikon szabad írói munkaközösségét. Kezdeményezésével olyannyira ismertté vált, hogy 1928 tavaszán előbb a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, utóbb pedig, 1937 tavaszán, az Erdélyi Irodalmi Társaság is elnökévé választotta. A helikoni találkozók vendéglátójaként és az írói szervezetek elnökeként egyaránt arra törekedett, hogy ezeknek az intézményeknek a munkájába a legígéretesebb tollforgatókat vonja be.
Korántsem véletlen, hogy az 1928-ban megjelent és megérdemelt sikert arató Leselkedő magány című verseskönyv szerzője, Dsida Jenő már 1929 márciusában székfoglaló előadást tarthatott a Kemény Zsigmond Társaságban, mint ahogy az sem véletlen, hogy még ugyanabban az évben a Helikon marosvécsi találkozóján is részt vehetett. Marosvásárhelyen Bánffy Miklóssal és Szentimrei Jenővel szerepelt együtt, Marosvécsen pedig a többi közt Áprily Lajosnak, Kuncz Aladárnak, Markovits Rodi-onnak és Tamási Áronnak a tanácskozó társa volt.
1936 júliusában, a tizenegyedik marosvécsi találkozón ejtettek szót az írók az Erdélyi Irodalmi Társaság megújításának szükségességéről. A következő találkozón, 1937 szeptemberében, az időközben elnökké választott Kemény János ebben a szellemben jelezte, hogy a követendő cél „a Társaság felfrissítése”.
A szervezőmunka nem lehetett mentes a nehézségektől. Erről árulkodik Kemény János nemrég előkerült, 1938. február 4-i keltezésű, Dsida Jenőhöz intézett kézírásos levele:

Kedves Barátom!
Az engedélyek miatt az Erd. Irod. Társaság felolvasóülésének időpontja némi változást szenved, amennyiben tizedike helyett február 18-án du. 6 órára tűztük ki, a református theologia dísztermébe. Remélem, ez az időpont neked is megfelel.
Ismételve köszönetemet, hogy felkérésünket elfogadni szíveskedtél,
őszinte barátsággal üdvözöl híved
                           Kemény János

A levélben említett felolvasóülés műsorát a többi közt a Keleti Újság 1938. február 16-i száma részletezi: Kemény János elnöki megnyitója után „Kós Károly felolvas Erdély művészetéről, Dsida Jenő költeményeiből ad elő, Ligeti Ernő elbeszélését olvassa fel”. Az elnöki megnyitót az Ellenzék 1938. február 20-i száma közli, egyértelművé téve, hogy a megnyitó valójában elnöki székfoglaló. Kitűnik ebből, hogy az Erdélyi Irodalmi Társaság „felfrissítésének” első mozzanatára elég sokáig kellett várni.
1938. március legelején Dsida Jenőt végzetes betegség döntötte ágynak. Február 18-i felolvasását így utolsó nyilvános előadói szereplésének tekinthetjük. Talán erre a szereplésre emlékezett Lőrinczi László, az egykori kolozsvári diák, aki a bukaresti Előre 1970. február 1-jei számában közölt cikke bevezetésében megjegyezte: „Dsida Jenő szeretett és tudott felolvasni, törékeny alakjához csodálatosképpen zengő orgánum társult.”
Kemény János Dsida Jenőhöz intézett fenti levelét nemcsak azért tekinthetjük fontosnak, mert ismételten ráirányítja a figyelmet írójának és címzettjének az erdélyi irodalmi-művelődési életben betöltött szerepére, hanem azért is, mert megnevezi az önazonosság-tudat erdélyi ápolásának egyik központi helyszínét is: a kolozsvári református teológia dísztermét.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében