"hattyúdalát énekli a libatépés"
Kereső  »
XVII. ÉVFOLYAM 2006. 12. (458.) SZÁM - JÚNIUS 25
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Lászlóffy Aladár
Hány lóerős a paraszt?
Muszka Sándor
Hallgatni dél
Bogdán László
Amikor Robert Browning Posillipón meglátja a tengert
Robert Browning Velencébe megz meghalni
Jancsó Miklós
Lucullusi lakoma
Szőcs István
MERENGŐ - A spanzolviasz feltalálásának történetéből (folytatás előző lapszámunkból)
Szántai János
A klozett-olvasó naplójából 2.
Adrian Alui Gheorghe
Gyere, Reiner!
Rutebeuf
Lézengők a Grève piacon
Nyári kockázások
Czapáry Veronika
Az árfolyás erős, nem lehet megkülönböztetni
Puskás Attila
Ródmuvi
Sütő-Egeressy Zsuzsa
A kallódás művészete
Lászlóffy Csaba
Az áldozat (Folytatás előző lapszámunkból)
Józsa István
Időképek
Terényi Ede
Bartók - 2006 - 2. A bartóki labirintus
Júliusi évfordulók
 
Rutebeuf
Nyári kockázások
XVII. ÉVFOLYAM 2006. 12. (458.) SZÁM - JÚNIUS 25

Mily esztelen s mily éktelen
Gonosz bolondság küzd velem!
S mily rongy vagyok,
Hogy oly hamar behódolok!
Egy héten hét nap sírhatok!
Van rá okom,
Mert ráfizettem én nagyon:
Egy télen át éjem-napom
„Munkába” telt,
S nem nyertem egy lebernyeget,
Amit hátamra vethetek!
Be furcsa gond
Emészti azt, ki oly bolond,
Hogy még göncérül is lemond!
Mind ott veszett!
Mert, lám, a kocka oly veszett:
„Vakot vet” s ő játszik veled,
Nem véle te!
Úgy rád ijeszt, vacogsz bele,
S megvesz az isten hidege
Majd nyárban is.
Koccan fogad s a kocka is
Csak koccan egyet s csődbe visz
És „zsákba varr”.
Görög földről jött ránk e baj,
S itt Burgundok közt tőrbe csal
Mind ezt nyögi:
A koldus is hódol neki –
Mezítlábasok ezrei!
S ott kinn lehet
Akár hideg, akár meleg:
Az ispán is mindent levet,
Ha belejött!
A kocka úr a nép fölött,
És csak jól nekigyürközött
Szolgát akar!
Akit ma még ujjas takar,
Majd megkopasztja egyhamar!
A gazdagot.
Legyűri s helyben hagyja ott –
Nem tűr zsebében egy hatost!
Ki így „leég” ,
Foghatja már bolond fejét:
A pénzmagból csak egy marék
Ocsú marad.
Borzongat e bolond csapat.
Hadd mondom el, miféle had!
Jól ismerem.
Hisz sokszor elbánt énvelem.
Ha március jön fényesen
Mind dalra gyújt,
S azt fújja „Jár még kocka úgy,
Hogy jó ruhára újra jut
Bőségesen!”
De ez nem üt be végre sem,
S ott állnak ismét nincstelen:
Zsebük lapos.
Itt nem lehetsz elég okos:
Emel s megint elejt a sors.
Ribanc remény
Kecsegtet, mégsincs nyeremény:
Pórul jár sok szegény legény,
És orra lóg.
Itt egy a másikán kifog,
De Isten ellen mind morog.
Nyugtot nem ád
Kockára tett tallér s dukát.
Urat szegényből nem csinált
Még semmi tét.
Nem mondom, hogy nem látni pénzt,
De azt tudom, fut szerteszét,
Nem zsebre gyűl.
Markunkban ég kegyetlenül:
Ebül került, hát vész ebül.
S ez nem elég!
A kocsma itt a menedék:
Csapoltatják a hegy levét,
És áll a tor.
Nem kortyonként fogy ám a bor:
Folyvást nyel gége és gyomor.
Hogy nem telik
Ruhára majd? Mi az nekik!
Maguk gazdagnak képzelik.
Mind lázban ég –
De tapogatja majd zsebét,
Mikor fizetni kellenék!
Jön hoppra kopp.
Már pőrék mint az állatok.
Mi sok reménnyel biztatott,
Befűt nekik!
Koldusként ébred mindenik:
A kocka végül jégre vitt!
S a böjt-idő –
Az ám nekik a bökkenő!
Mert bezzeg öklendeztető
A böjti koszt.
A kocka és a bor kifoszt.
S mily sok csalás, ravasz riposzt...
S mindez miért?
Rossz rongyodért, mit egy vasért
Tovább adsz (Ehhez Rutebeuf ért!)
Jön április. –
S hasad, mint egy barát-pilis,
Olyan csupasz! De véred is
Pezsdül mihelyst
A kocka hív, hogy újra vesd!
Mert arra egy koldus se rest,
Ha módja van!
Mind kockáztattok boldogan:
Nyaranta éltek gondtalan,
Mint a pocok,
Mikor kévék alatt mozog.
Sok fagyra, lám, az Ég hozott
Forró időt!
Ágrólszakadtnak kell-e több?
Lerúghat kapcát és cipőt!




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében