A „karon ülő” kicsikhez és a már „botra támaszkodó” idősekhez egyaránt szólt Kányádi Sándor, aki Erdély több városában beszélgetett az érdeklődőkkel a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett közönségtalálkozók keretében. A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös szervezésében Kányádi Székelyudvarhelyen, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön találkozott közönségével.
Kinda István Csaba néprajzkutatónak, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársának, valamint a finnek nemzeti eposzát, a Kalevalát kutató Varga P. Ildikónak ítélte oda 2010-es debütdíját az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosz-tálya, a Magyar Kultúra Napján, január 22-én. Az EME és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) jóvoltából a kolozsvári BBTE bölcsészkarán előadást tartott Szegedy-Maszák Mihály akadémikus, egyetemi tanár (ELTE), Babits Mihály nemzetfölfogása és neoklasszicizmusa címmel.
A Csíki Székely Múzeum a Magyar Kultúra Napja alkalmából kötetlen beszélgetést szervezett a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztőivel: Fekete Vincével, György Attilával, Lövétei Lázár Lászlóval és Molnár Vilmossal, a Múzeumi Kávéházban. Zenével közreműködtek a Nagy István Művészeti Líceum tanárai és diákjai.
Gyermekkorom emlékei címmel tartott felolvasóestet a székelyhídi Magyar Kulturális Napok keretén belül Muszka Sándor és Murányi Sándor Olivér, január 21-én.
A Korunk Akadémia meghívására Kolozsváron olvasott fel Szilasi László, a Szentek hárfája című Rotary-díjas regény szerzője, január 26-án. Az est házigazdája Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője volt.
A Csikófogat-estek sorozatának keretében Király Zoltán mutatkozott be a Magyar Írószövetség budapesti székházában, január 26-án. A szerzőt László Noémi mutatta be, az est házigazdája Erős Kinga volt.
A Határon túli magyar kultúra program keretében január 20-án mutatták be a Moszkvai Kulturális Intézetben Szilágyi István Kő hull apadó kútba című, orosz nyelven megjelent regényét. A regényt Jurij Guszev fordította, aki a kötethez utószót is írt. A kiadvány a moszkvai Vodolej (Vízöntő) Kiadónál jelent meg.
