"mi változik, mi merre mozdul el?"
Kereső  »
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 6. (572.) SZÁM — MÁRCIUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
Vízimozi
Király Farkas
Szakadékok megszüntetése - Beszélgetés Szentmártoni János költővel, a Magyar Írószövetség elnökével
SZENTMÁRTONI JÁNOS
Szomjúság
Markó Béla
Versei
DANIEL ALEXANDROS VATICANO
Vidám Biblia avagy amit a Könyvek Könyvéből kihagytak
Nagypál István
Versei
Hertza Mikola
Rövidprózái
Hajós János
Az országépítő avagy Bagatellianus Beldorádóban
Kántor Lajos
Mikes és a Rekviem (25 év távolából)
Szőcs István
Akkor is éppen így ütött az óra…
Xantus Boróka
Ínyesmester irodalmi utazása
Gyenge Zsolt
A mozi tanácstalansága, avagy a Berlinálé esete Bergmannal
Terényi Ede
ZENE ÉS HIT - A Mély Hit hangján
Áprilisi évfordulók
 
DANIEL ALEXANDROS VATICANO
Vidám Biblia avagy amit a Könyvek Könyvéből kihagytak
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 6. (572.) SZÁM — MÁRCIUS 25.

(futószalagra írt farsangi felvonulás)

Zene: az Indiana Jones filmzenéje. Indiana Jones (viharvert kalap, elnyűtt ruha, ostorral az övében, szakadozott papírtekercsekkel a kezében berohan a színre, a zene elhallgatása után a közönség felé): A Holt-tenger partjáról jövök. Szenzációs leletre bukkantam. (A közönség felé tartja a tekercseket). Egy ősrégi Szentírásra, amelyet a szigorú egyházatyák elrejtettek jámbor híveik elől, nehogy nevetni találjanak a templomban. Ez itt a Vidám Biblia. A következő percekben rövid részleteket láthatnak belőle. Akinek megtetszett, megrendelheti majd a Vatikánban. (Kisiet a színről.)
Zene: Ha eljönnek az ördögök. Lucifer (elegáns fekete öltöny, kalap, napszemüveg, diplomatatáska, besétál a színre, a zene elhallgatása után a közönség felé gúnyosan): Hát igen, megvolt a Nagy Bumm. A világ teremtése. S aztán? A többi angyal még most is tátja a száját a csodálkozástól. Csak én, Lucifer mertem megmondani a főnöknek, hogy selejtes a műve. Főleg azok az embereknek nevezett silány lények. Javítgathatják majd hosszú évezredeken keresztül őket minimálbérért papok, pedagógusok, pszichológusok. Ahelyett azonban, hogy a patron újragyúrta volna őket, a könnyebb megoldást választva kirúgott engem a Mennyországból. Kísérthetek most aztán látástól vakulásig. S éjszakánként is, mert ugye, az ördög sosem alszik. Most azonban egy percre megszusszanok ebben a kies gyümölcsöskertben. (Leül egy camping székre, a táskát a lába mellé teszi.)
Zene: Ádám, hol vagy, merre csavarogsz. Ádám (kezeslábas, széles karimájú szalmakalap, kapával, gereblyével, öntözőkannával felszerelkezve, homlokát törölgetve bevánszorog a színre, a zene elhallgatása után a közönség felé, panaszkodva): Egész nap csak robotolok. Nem is hiszik el, mennyit kell kulizni az Édenkertben, hogy valóban paradicsomi környezetben élhessünk. A vadak meg közben lelegelik a veteményest, feltúrják az ágyásokat. S ráadásul egy perc nyugtom sincs az aszszonytól. Ádám, ide menj! Ádám, oda menj! Már nem bírom energiával… Csak egy csoda segíthetne, hogy eleget tehessek Éva növekvő igényeinek.
Éva (fürdőköpeny, papucs, kézi tükrében magát bámulva, haját igazgatva lép be az ellenkező oldalon, az ura felé, türelmetlenül): Te első számú bibliai hímpéldány, hát nem hallottad, hogy hívtalak?! Egész nap csak kint ülsz a kertben, s a paprikáidban, tökeidben gyönyörködsz. Én meg itthon unatkozom közben. Hát elfelejtetted, hogy nem csak az ágyásokban kell szorgoskodnod?! Hogy nem lesz emberiség, ha te éjszakánként húzod a lóbőrt mellettem az ágyban?! Munkára fel, kiskertészem! Várlak hitvesi nyoszolyánkon. (Kacéran urára mosolyog, majd hátat fordít neki, és kisiet a színről.)
Ádám a fejét fogva, kétségbeesetten töpreng.
Lucifer (odalép hozzá, a táskájából kivesz egy almát, s Ádám kezébe nyomja): Tessék, ez majd segít a problémádon. Viagrás gyümölcs! Made in Hell. Garantált pokoli minőségű! Ne félj, néhány ezer év múlva már több milliárd utódod lesz a földön.
Ádám: Remélem, jól felkészültél, Éva…(beleharap az almába, s döngő léptekkel kimegy a színről.)
Lucifer (a közönség felé): Hát ez könynyebben ment, mint hittem. Bye-bye! (Kisiet.)
Zene: Ugye, mi jó barátok vagyunk. Káin és Ábel rapp szerelés, baseball sapka egymást lökdösve érkeznek a színre. A zene elhallgat.
Káin (dühösen): A hócipőm már tele van a mennyei protekcióddal, Ábel. Most is a te bárányod kellett az Úrnak, s nem az én vegetáriánus áldozatom.
Ábel: S mi abban a gáz, Káin, ha az Úr engem kamel? Az én bárányom természetes táplálékon növekedett, viszont a te gabonád génmódosított. Mindenféle mérgező, növekedésserkentő szerrel kezelted, hogy nagyobb legyen a termésed.
Káin (egy cukormentes kólás dobozt vesz elő a zsebéből): Úgysem adom föl! Látod, ez a legújabb találmányom. Cukormentes kóla. Imádni fogják a huszonegyedik században. Melléje meg szintén az én találmányomat, chipset fog zabálni az emberiség. Addig is azonban tanúk nélkül diszkréten elpüföllek. Na, gyere szépen, tesókám! (Megragadja Ábelt a fülénél fogva, s kifelé húzza.)
Ábel (elővesz két paintball pisztolyt, könyörögve): Inkább ezekkel a festékes játékpisztolyokkal vezessük le a konfliktust, Káin. (Egymást lökdösve kimennek a színről.)
Zene: I’am sailing. Noé (tengerész egyenruha, tiszti sapka, távcső, elégedett arccal besétál, a zene elhallgatása után): Az előbb fejeztem be a bárka építését. Szilárd, tágas alkotás. Belefér a világ valamennyi állatfajtájából egy-egy mintapéldány pár. Plusz a feleségem. Meg is dícsért az Úr érte. Igazi vízi állatkerted lesz, Noé, mondta. Meg azt is mondta még, hogy vigyek magammal sok C-vitamint is, mert elég nedves lesz az időjárás az elkövetkező hetekben. Hé, asszony, igyekezz, be kell szállni!
Noé felesége (esőköpeny, esernyő, gumicsizma, bőröndöket, táskákat, kalapos dobozokat cipelve): Lassan a testtel, vagy inkább a bárkával, Noé. Ezeket még mind be kell rakni a poggyászok közé. S krokodilból és tigrisből is kell még legalább egy tucat, hogy legyen elég alapanyag az özönvíz utáni cipő- és bundakollekciómhoz. Csak nem fogok second hand cuccokban járni az új világban?! Na, mire vársz?! Cipeld már föl ezeket a fedélzetre! (Noé kezébe nyomja a csomagokat, s a cipekedő férjet kitereli a színről.)
Zene: Micsoda buli. Lót (tűzoltó egyenruha) maga után húzva Lótnét (diszkószerkó, megkezdett pezsgősüveg a kezében.)
Lótné (kapálózik, igyekszik kiszabadulni a férje keze közül, a zene elhallgatása után könyörögve): Lót, vedd már le a kezem rólad! Vissza akarok menni a városba. Tutira jó buli volt!
Lót (ingerülten): Nem mész sehová, asszony. Nem neked való az a hely… Tele van beszívott, füves alakkal a Szodoma-diszkó. 
Lótné (dühösen): Mi az, hogy nem nekem való!?! Még nem hallottál női egyenjogúságról, Lót?! Unom már ezt az ószövetségi patriarkális férfidumát! Bulizni akarok, érted, bulizni! Te bezzeg beülhetsz minden nap a Gomorra kocsmába, én meg csak kussoljak otthon, s a zoknijaid stoppoljam! Hát nem, Lót! Legalább a tűzijátékot megnézem… Azt mondják, isteni lesz. Igazi nagy durranás… (Hátrafordul, s megdermed.)
Lót (körbejárja, megtapogatja, majd a karjába veszi): Jó ez a trükk, Uram. Nem csinálod meg az anyósommal is?
Hang: Evitaţi consumul excesiv de sare, zahăr si grăsime!
Lót kicipeli a feleségét.
Zene: Száguldás. Mózes (szafaris autóversenyző felszerelésben: sisak, védőszemüveg, lábszárvédő, ruganyos léptekkel besétál, a zene elhallgatása után körülnézve): Nem látta valaki a népemet?! Már megint lemaradtak valahol… Pedig az Úr hogy a lelkemre bízta őket. Mózes fiam, mondta nekem, fogod a néped, s szépen kivezeted a fogságból. Éppen akkor rendezték a szokásos sivatagi rallyt, amin minden évben részt szoktam venni, így aztán kapóra jött nekem a dolog. Gondoltam, a kellemest összekötöm a hasznossal. Imádok vezetni. Szépen el is terveztem mindent. A száguldást a dűnék között, a vízisível történő átkelést a Vörös-tengeren. Ez a tátott szájú banda azonban útközben defektet kaphatott vagy eltévedt. Most aztán keresgélhetem őket… (Lassan, keresgélve kisétál.)

Zene: Titkos üzenet. Gábriel arkangyal (postás egyenruhában, ellenzős sapkában, vállára akasztott táskával, besiet, a zene elhallgatása után lelkesen a közönségnek): A nevem Gábriel arkangyal. A mennyei távközlési hivatal szakképzett alkalmazottja vagyok. Bár a postai szabályzat szigorúan kötelez a levéltitok megőrzésére, ez az üzenet annyira különleges, hogy muszáj beszélnem róla. (Elővesz egy nagy fehér borítékot.) A címzett: Sz. Mária, Betlehem város, Istálló utca, 1. szám alatti ideiglenes lakos. Biztosan nagyon meg fog örülni neki, mert fentről küldik. (Ujjával a magasba mutatva): Egészen fentről. Az égi laboratóriumból. S az áll benne, hogy sikerült a történelem első mesterséges megtermékenyítési programja. Fiad születik, Mária, fiad! (Lelkendezve kirohan.)
Zene: Kormorán: Betlehemi királyok. Gáspár, Menyhárt, Boldizsár az illusztrációkról ismert öltözékben, hátizsákkal, kerékpárjaikat tolva érkeznek. A zene elhallgat.
Gáspár (kifulladva): Menyhárt, a te béna ötleted volt, hogy biciklivel induljunk el az újszülött Megváltó keresésére.
Menyhárt: Miért? Talán gördeszkán jobb lett volna, ahogy te ajánlottad, Gáspár?
Boldizsár: Elég legyen a veszekedésből! Inkább nézzétek meg, hogy megvannak-e még az ajándékaitok! Felettébb kínos lenne, ha felsülnénk, s az evangélisták azt írnák a szenzációra hajlamos utókornak, hogy messzi földről üres kézzel érkeztünk kiskorú Urunkat imádni.
A három napkeleti bölcs tarsolyaiból előveszi ajándékát.
Gáspár (áhítattal magasba emelve egy laptopot): Én ezt ajándékozom az Úrnak! Írja csak le saját kezűleg a tanításait! Tuti biztos vírusvédő is van rajta, ha a Sátán be akarna hatolni a rendszerbe.
Menyhárt (áhítattal magasba emelve egy pen drive-ot): Én ezt! Mentse erre a szövegeit, ne bízza azokat a bizonytalan szóbeszédre!
Boldizsár (áhítattal magasba emelve egy walkmant): Én pedig ezt, hogy a tanítás szüneteiben és utazás közben, kikapcsolódásként hallgassa a szférák zenéjét.
Hang: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár nevű látogatóinkat várják a Betlehemi Szülészet 1-es termében. 
A három napkeleti bölcs kerékpárjait tolva kisiet a színről.  
  Mária (pongyolában, hajcsavarokkal) és József (kezeslábas, szerszámos táska, ácsceruza a füle mögött) gesztikulálva jönnek, láthatóan vitatkoznak egymással.
Mária (panaszosan): Neked könnyű, József. Te egész nap lefoglalod magad a munkáddal. Építed a hétvégi házakat a Genezáret-tó partján, esténként pedig sörözgetsz a haverokkal. Én azonban itthon ülök, s már nem bírok ezzel a gyerekkel. Fogalmad sincs, hogy egy serdülő fiú mennyire felhúzhatja az embert… Kivagyok már teljesen idegileg…
József (a fejét vakarva, békülékeny hangon): Ugyan már, Mária, szerintem eltúlzod a dolgokat. A mi gyerekünk a legszelídebb fiú a világon. Állandóan a könyveket bújja. Meglátod, orvos lesz belőle, vagy rabbi.   
Zene: I want to break free. Jézus (bőrszerkó, szegecses karkötő, lánc, fülhallgató, pánttal átkötött hosszú haj, szakáll) a zene ütemére mozogva, önérzetesen besétál. A zene elhallgat.
Jézus (a tanácstalan szülőknek): Na, mi az ábra? Valami gáz van?
József (hüledezve): Mi ez a maskara rajtad, fiam? Talán farsangi bálba indultál?
Jézus (lazán): Ne parázz, fater! Tök Kánaán ez a szerkó. Ennyire nem lehetsz őskori maradvány, öreg. Fogalmad sincs, hány követőm lesz a jövőben.
Mária (csitítóan): Hogy beszélsz az apáddal, Jézuska?
Jézus (dacosan): Engem te csak ne becézgess, anya! Nem vagyok én már kis krapek. S jó előre megmondom nektek, hogy eszem ágában sincs orvosira vagy teológiára menni, hiába is akarnátok! Ezt később részletesebben is kifejtem. Most azonban sietek, gáz lenne, ha lekésném a Nazareth együttes koncertjét.
Zene: Nem vagyok én apáca. Mária Magdolna (fekete szoknya, póló, bakancs, hosszú, kibontott haj) határozott lépésekkel besiet a színpadra, a zene elhallgatása után dühösen a közönség felé): Az agyamra megy ez sok pasi! Állandóan csak parancsolgatnak. Mária Magdolna, ezt csináld! Mária Magdolna. azt csináld! Ki sem látszom a sok házimunkából. Én mosok, főzök, takarítok mind a tizenkét apostol után. Hol itt az egyenjogúság?! Elegem van már a sáros saruk tisztításából, a halászlé készítéséből. Intellektuális munkát akarok én is végezni. Tanítani, előadást tartani. Annál is inkább, mert a Mester bennem látja a legtöbb fantáziát.
Hang: Magdikám, vasald ki a köntösömet, délután jelenésünk van a Genezáret-tó partján! Nem szeretném, ha holmi jöttment vándorprédikátornak néznének az emberek.
Mária Magdolna: Vasald ki te, János! Momentán nem érek rá, a doktori diszszertációmat írom az asszonyok szerepéről az egyházban. (Kisiet.) 
Zene: Hogyan mondjam el neked. Pál apostol (turistaszerelésben, bottal, a mobilját nyomogatva, a zene elhallgatása után idegesen): Már megint nincs térerő. Nem tudom elküldeni az sms-emet az efézusiakhoz. Telekommunikáció nélkül pedig nem terjed az eszme. Ezt én mondom, Pál, aki a kereszténység menedzselését végzi a csapatban. Mostanában rám jár a rúd. Tegnapelőtt az elektronikus postaládám ment taccsra, s képtelen voltam továbbítani a thesszalonikaiaknak címzett e-mail-emet. Tegnap pedig a sivatagban lemerült a laptopom akkuja, amikor a filippibeliekhez akartam írni. Muszáj gyalog kikézbesítenem a leveleimet. (Nagyot sóhajtva kibandukol a színről.)
Zene: James Bond-filmzene. Szent Péter (sötét öltöny, fekete napszemüveg, kalap, körbekémlelve besétál, a zene elhallgatása után a közönség felé): A nevem Péter, Szent Péter. Fentről jövök. A nagyfőnök küldött misszióba. Valami széllelbélelt archeológus a Holt-tenger partján talált egy enyhén szólva gyanús Szentírást. Eléggé meggyűlt már a bajunk az apokrif evangéliumokkal, a Dan Brown-féle képtelenségekkel. S most, tessék, itt ez az újabb botrány. Egyenesen Rómába megyek, hogy beszéljek a soros utódommal, Benedekkel, tegyen már valamit az ügyben. (Kisiet.) 
Zene: Papa don’t preach. XVI. Benedek (pápai öltözetben, idegesen jön be, a zene elhallgatása után nyugtalanságát nehezen leplezve): Na, még csak ez hiányzott! Hát nincs elég hivatali teendőm?! Éjt nappá téve gürcölök, hogy a vallási toplista élén maradjon a katolikus egyház. Hogy elsimítsam a viszályokat, s tessék, itt az újabb botrány. Méghogy Vidám Biblia, megszakadok a nevetéstől! Szerencsére eszembe jutott egy jó ötlet, amivel elsimíthatom a botrányt! (A zsebéből elővesz egy csengőt, s megrázza.)
Vatikáni titkárnők (elegáns kosztüm, szemüveg, tűsarkú cipő, besietnek): Hivatott, eminenciád?
XVI. Benedek: Hát ez meg mit jelentsen? Nők a pápai lakosztályban? Miért nem szólt a fehérnépriasztó?
Első titkárnő: Mi nem nők, hanem titkárnők vagyunk. Tit-kár-nők!
Második titkárnő: S nem a hátsó bejáraton át kerültünk ide, hanem annak rendje és módja szerint megpályáztuk az újságban meghirdetett állást, és sikeresen versenyvizsgáztunk.
XVI. Benedek (lemondóan legyintve): Lassan a nők kezére jut az egész cég. Különben azért hívtam a tisztelt titkár urakat, izé hölgyeket, hogy lediktáljak egy körlevelet. (Lassan, tagoltan mondja, a titkárnők buzgón jegyzetelnek.) Minden egyházmegye figyelmébe! Mi, XVI. Benedek, Róma püspöke, a katolikus egyház feje felhívjuk híveink figyelmét, hogy a napokban kiadott, s több száz nyelvre lefordított Vidám Biblia nem eredeti Szentírás. Szerzője a római kabaré világából jól ismert nemzetközi humorista, Daniel Alexandros Vaticano. Arra kérem a plébániákat, hogy farsangkor kötelező módon vigyék színre a Vidám Bibliát. Hadd nevessenek a jámbor hívek ezen a kitalált történeten!
Zene: Miénk itt a tér. A szereplők sorra bevonulnak. Vidám bibliai zárókép.

           Függöny

Héber szlengből, görög zsargonból és latin konyhanyelvből fordította

SZAKÁCS ISTVÁN PÉTER




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében