"megtudhatod, mivé lesz, felszikráznak a vereségek"
Kereső  »
XXI. ÉVFOLYAM 2011. 9. (575.) SZÁM — MÁJUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Kántor Lajos
Kolozsvár nagy korszaka
GY. DÁVID GYULA
„Tu Eris Super Domum Meam” - Johannes Nachtigall (1717?-1761)
Papp Attila Zsolt
Saját Frankhon
Szőcs István
Jegyzetforgácsok - Finnya – forgácsfánk – anyaöl(és)
Benő Attila
(mikor nem kelt fel a nap)
Sigmond István
A Mester foglalt - Molekulák 3.
Bálint Tamás
Versei
VASS TIBOR
Előrajzok
Varga Melinda
Versei
LŐNHÁRT MELINDA
Versei
Sorbán Attila
A püspök úr pálinkát iszik
Bogdán László
Vaszilij Bogdanov: Apám
Antal Balázs
Védő versek
KOVÁCS BEA
Filmes útikalauz erdélyieknek
Cseh Katalin
Versei
Terényi Ede
ZENE ÉS HIT - A HOGYAN megszállottai
Hírek
 
Sigmond István
A Mester foglalt - Molekulák 3.
XXI. ÉVFOLYAM 2011. 9. (575.) SZÁM — MÁJUS 10.

Roskadozó kerítés, félig-meddig bedőlt kapu, az udvaron rengeteg ember, hallgatnak. Kisebb-nagyobb csoportokban állnak egymással szemközt vagy egymásnak háttal, mintha megállt volna az idő. A mi emberünk végigmegy a kavicsos, hófoltos, rendezetlen udvaron, magához szorítja ujjatlan, csuklyás köpenyét, majd illedelmesen bekopog az ütött-kopott bejárati ajtón. Megjelenik egy vörös arcú, bibircsókos ember. Mit akar, kérdezi. A Mesterrel szeretnék beszélni. Nem lehet, mondja a bibircsókos, mindenki érte jött ide, ezek feltámadást akarnak, de legalább csókos asszonyokat a másvilágon, tudja, elegem volt magukból, jöjjön máskor. Nem tudok, válaszol a csuklyás ember, egy évszázadra volt szükségem, hogy megtaláljam a Mestert, s egy újabb száz év kellene, hogy megint megtegyem ezt az utat, csakhogy akkor egy esőcsepp lennék csupán, hamu vagy hópehely, egy sóhajtás vagy egy nyeszlett szellem, érti, ugye, a felmelegedés, a napkitörések, a tszunámi, a rák, a szida és a marhavész, vulkán, földrengés, szárazság és lángba borult kontinensek, ja, és az aszteroida, amely becsapódáskor kettészeli a Földet, a Mestert, a Mestert akarom, életbevágóan fontos nekem s az emberiségnek nemkülönben. Semmit sem értek, mondja a bibircsókos, de nem lehet, a Mester foglalt. Bizonyára a gondolataival van elfoglalva?! Nem, nem gondolkozik, már mindent átgondolt, megoldott, megírt, azaz majdnem mindent. S akkor mit csinál a Mester? Istennel beszélget, mondja a bibircsókos. Beláthatja, kérem, hogy ilyenkor nem lehet zavarni. Persze, persze, szabadkozik a csuklyás ember, várok, várhatok, egyszer csak befejezi. Nem, mondja a bibircsókos, nem hiszem, hogy ebben az életben be tudja fejezni. Az ajtó becsapódik. A csuklyás ember némi gondolkodás után erélyesebben kopog az ajtón, az udvaron álldogálók, akik feltámadást akarnak, de legalább csókos asszonyokat a másvilágon,  mögéje sorakoznak mindannyian. A bibircsókos ajtót nyit. Tulajdonképpen kicsoda maga?  A herceg, mondja a csuklyás ember, Lev Nyikolajevics Miskin. A félkegyelmű? Igen, a félkegyelmű. Tessék bejönni, mondja a bibircsókos, s miután végigvezeti a mi emberünket a folyosón, bekopog az egyik félig megpattintott ajtón. Jöjjenek, mondja valaki odabent. Belépnek. Egy hatalmas szakállú, széles homlokú ember festménye teríti be az egyik falat, alatta a padlón egy halálosan sápadt arcú férfi ül, széles és lapos orrú, vékony szájú és kiálló arccsontú, igencsak ellenszenves jelenség, báránybőrbundába öltözve. Rogozsin, mondja. A herceg, mutatja be a bibircsókos a jövevényt, Lev Nyikolajevics Miskin. Én Lebegyev volnék, alázattal, mutatkozik be a bibircsókos. Nos, uraim, mondja a herceg, a feladat a következő. Most azonnal elmegyünk a Varsó-Pétervár vasútvonalon közlekedő vonathoz, beülünk az egyik harmadosztályú fülkébe, magunkkal visszük a Mesterről készült festményt, hogy kellő közelségből tudjuk követni a Mester beszélgetését Istennel, és valószínűleg soha nem fogunk kiszállni abból a vonatból, mert nem szabad visszatérnie az életbe a hajbókolóknak álcázott ördögöknek, az elvetemült gyilkosoknak és a gyógyíthatatlan elmebajosoknak. Persze ha a Mester meggyőzi Istent, hogy a teremtéssel egyenrangú regényt szabad írnia, kiszállunk a vonatból. Ha nem, ottmaradunk abban a harmadosztályú fülkében mindörökre. Uraim, indulhatunk!

2011.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében