1. Nyomtat
2. Nagyobb
3. Könyvjelző

Hogy mi lázít hetven után?
mire kapu s ajtó ásít,
öreg ördög csercsés nyakán,
legszebb év volt, amit elvitt.
Tánclépésben jobbra, balra,
egyenes út ebben nincsen,
mint gazdátlan világbarma
tapodva járunk a hitben,
megértenünk lehetetlen,
tagadni is nevetséges,
üres fejjel vagy előnyben,
e potomság ára kétes.
Hát ez lázít hetven után,
boglyát fölhegyezed százszor,
alját tépik s vámot kíván
fütyülő szél s hetyke pásztor.
S mit már annyiszor számolgatsz
homlokodon rovásjelek,
azt várod, hogy megkopik az,
de rád döntnek ezer évet.