"A hajnal nyúlik, így tűnik öröknek"
Kereső  »
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 14. (580.) SZÁM — JÚLIUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
Mielőtt a farkasok
Kántor Lajos
Két Akadémia közt
Jancsó Miklós
Az irodafőnök halála
Oláh András
Versei
Szőcs István
Csellengő múltunk (Befejező rész)
Gömöri György
Gábor Áron centenáriumára
Sigmond István
Molekulák 8. - Tündöklő arccal
Cseke Róbert
Versei
FISCHER BOTOND
Karcsika
RITTER GYÖRGY
A szín
VEYLER ANNA
Versei
NYERGES GÁBOR ÁDÁM
Prózái
Lászlóffy Csaba
Versei
DEMETER KATA
Kisvárda huszonharmadszor
Gál Andrea
Orbán Balázs és a kora
Terényi Ede
ZENE ÉS HIT - Hit a műben
Augusztusi évfordulók
 
VEYLER ANNA
Versei
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 14. (580.) SZÁM — JÚLIUS 25.

Csokoládégolyók

Pajkos kis manó voltam.
Akaratos törpe diktátor.
Hitlerről mit sem halottam,
csokoládégolyókról álmodoztam.
A fegyver vas fegyelme, súlya
égető melege elkerült...
-mint most egy forró tangó íze-
s mégis hatalmi harcot vívtam.
Mikor megloptalak, és megkaptam anyám
a visszajárót és a csokoládégolyókat,
a Mosolyországot eltiportam.
Most, csak szeretném, hogy a
vas helyett a csokoládét szenvedjük el!
Nem volna háború se itt se máshol,
megjátszott boldogságözön a bárhol,
kierőszakolt kompromisszum kényszer
tetszelgő hatalmi ékszer,
csak sejtjeink kozmikus bulija volna!
és az idő fémfoga, csokoládé kútba fúlna.



Töredék Portré

Arcodra hegyeket gyűrnek az évek,
nekem ismerős ez a táj.
Hangodra ébred a lélek,
elmúlt minden ami fájt.
Árnyékban surran a lépted,
cinkos magányban ébredsz,
most hazugság a muszáj.

A szemek lopva regélnek
nekem ismerős ez a táj.



Törpeálmok

Tollú takaróban törpe álmok,
Pihemagányban fekszünk
Te kifele fordult testtel
Én félénk óvatos lessel...
Hol maradt a lelkünk?
Elköszöntek a nagy vagányok,
Akik voltunk többé nem leszünk.

Mondd a lámpánk lesz a látnok
Aki megmondja kikké leszünk?
Már elidegenedett testtel,
Lesz esély hogy együtt nevessünk
Úgy mint azelőtt?!


Mondd, hogy igen újra nevetünk.
Újra forrni fog köztünk a levegő,
Újra mi leszünk a nagy vagányok,
Bohém alakok, pajkos barátok.
Úgy mint azelőtt.

Mert nem akarom belélegezni a csendet
Ne legyünk üresen szuszogók
Emlékezz!
Volt idő, amikor együtt álmodtunk
És nem a takarónk...




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében