"veszedelmes nyár tombol"
Kereső  »
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 16. (582.) SZÁM — AUGUSZTUS 25
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Lászlóffy Csaba
Szolzsenyicint idézve
Kinda István
Értékmentés katedrán és terepen - Beszélgetés Pozsony Ferenc akadémikussal, néprajzkutatóval
KORPA TAMÁS
Textuális tükrök – közelítések Szilágyi Domokos levelezéséhez
B. TÓTH KLÁRI
Versei
Sigmond István
Molekulák 10. - A csillag
Hertza Mikola
Rövidprózái
BARNÁS MÁRTON
Versei
Szőcs István
Német Nobel-díj Bánságnak
Demeter Zsuzsa
Változatok halálsikolyra és madárhangra 2.
Xantus Boróka
„Mindig a légy győz”
ANNA TARVAINEN
Út az ismeretlenbe – kortárs magyar irodalom Finnországban
Papp Attila Zsolt
A kecskék lelke
Tar Károly
Szózatok - Apokrif upanisadok
Terényi Ede
ZENE ÉS HIT - A népszerűség igézete
Szeptemberi évfordulók
 
ANNA TARVAINEN
Út az ismeretlenbe – kortárs magyar irodalom Finnországban
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 16. (582.) SZÁM — AUGUSZTUS 25

A huszonegyedik századi finn olvasóközönség nem rendelkezik sokkal szélesebb ismeretekkel a magyar irodalomról, mint például a románról, a lengyelről vagy akár a hollandról. Kertész Imre Sorstalansága ugyan meglehetősen széles körű ismeretségre tett szert, más magyar kortárs írókat azonban – a klaszszikusokról nem is beszélve – a mai finn átlagember nemigen ismer.
Fordítások természetesen születtek ugyan az idők folyamán, különböző korszakokban hol több, hol kevesebb. A legfontosabb klasszikusok megjelentek fordításban, és a második világháború utáni irodalom egyes kiemelkedő alakjainak (pl. Örkény István, Mészöly Miklós) művei is napvilágot láttak finnül. Magyar költők verseivel is találkozhatott az északi közönség, elsősorban antológiák formájában.
Ami a mai magyar irodalmat illeti, a széles látókörű, szenvedélyes irodalomolvasók körében ismerősen csenghet Konrád György, Esterházy Péter vagy Nádas Péter neve és főbb regényeiknek címe, előfordulhat, hogy van némi fogalmuk Kányádi Sándor, esetleg Rakovszky Zsuzsa költészetéről. Az ügy iránt érdeklődők tudják azt is, hogy Kertész életművének nagy része olvasható már finnül. Az ifjabb nemzedékek írásaival viszont a magyarul nem tudó irodalombarátok bajosan és igencsak hézagosan ismerkedhetnek, mivel Dragomán György A fehér királyán és Tóth Krisztina Vonalkód című kötetén kívül nemigen jelent meg kortárs szöveg az utóbbi időben finnül.
Ez a hiányérzet motoszkált a Helsin-kiben működő Magyar Kulturális és Tudományos Központ dolgozóinak fejé-ben, amikor úgy döntöttek, hogy a fennállásának harmincadik évét ünneplő intézet születésnapjának tiszteletére nem hagyományos ünnepi kiadvánnyal készülnek, hanem egy kortárs magyar irodalmi antológia megjelentetésével. A kötet, megálmodóinak szándéka szerint, reprezentatív válogatást kínál az 1989 után megjelent magyar irodalomból, olyan írók műveit sorakoztatva fel, akikkel mindeddig nem találkozhatott fordításban a finn közönség.
A szövegek összeválogatása során igyekeztünk egyrészt szem előtt tartani a finn olvasók szempontjait (a magyartól sok tekintetben különböző irodalmi kultúrát, valamint az olvasók hézagos háttérismereteit a magyar kultúrával és történelemmel kapcsolatban), másrészt viszont próbáltuk a lehető legsokoldalúbb, legátfogóbb képet adni a mai magyar irodalomról. Hazájukban ismert, neves írók műveit válogattunk e gyűjteménybe, és igyekeztünk legalább valamelyes áttekintést nyújtani a kortárs irodalomban uralkodó különböző stílusok, irodalmi, poétikai eszközök és témák egész skálájáról.
Az antológia elsősorban novellákat tartalmaz, emellett pedig négy költő, Szabó T. Anna, Varró Dániel, Tóth Éva, valamint Tóth Krisztina verseit, akit ezúttal költőként akartunk bemutatni, hisz prózaíróként már megismerhette őt a finn közönség. A novellák tematikus csoportokba rendeződnek a kötetben. A művészet és alkotás problémáit feszegetik különböző nézőpontokból Krasznahorkai László (Odakint valami ég), Márton László (Amit láttál, amit hallottál) és Bartis Attila (Károly avagy az irodalom története) novellái, ez utóbbi kettő egyben társadalmi dimenzióba helyezi és a közelmúlt történetének ironikus képével gazdagítja e témát. A totalitarizmusról szólnak, különböző módon, Bodor Ádám (Anatol Korkodus vacsorája) és Parti Nagy Lajos (Hóvaku) írásai. A mai társadalom számkivetettjeit, a hátrányos helyzetűek világát mutatják be Háy János (Gézagyerek) és Podmaniczky Szilárd (Passió) szövegei. A háború okait kutatja Grendel Lajos novellája (Ami a híradókból kimaradt), és következményeit ábrázolja Darvasi László (Júlia Szunce) írása. A szerelem a központi téma Láng Zsolt Isten a Gellérthegyen című novellájában, a halál Spiró György Apámmal a meccsen című írásában, és mindkét téma együtt jelenik meg A Hold a hetedik házban című Rakovszky Zsuzsa-novellában.
A Mitä olet nähnyt ja kuullut (Amit láttál és hallottál) címet viselő antológia kereskedelmi forgalomba nem kerül, hanem a Magyar Kulturális és Tudományos Központ ajándékkötete, melyet eljuttat könyvtáraknak és egyetemeknek is. Az eddigi visszajelzések alapján a kötet megjelenése pozitív visszhangot keltett. Feltűnően sokan csodálkoztak el a szövegek kísérleti jellegén, bár a magyar irodalomban jártasabb olvasó szeme aligha fedez fel ezekben a szövegekben különösebben végletes témákat vagy megoldásokat. A novellák tematikája is szolgált meglepetésekkel, meglehetősen különbözik a finn kortárs próza gyakorlatától, ahol a mindennapi élet és az emberi kapcsolatok állnak leggyakrabban az írások középpontjában. Ami a kötetben szereplő verseket illeti, a finn olvasók figyelmét elsősorban a versek formai kötöttsége keltette fel, hisz a finn költészetben ezzel a jelenséggel már fél évszázada nem találkozhattak.
Hiú ábránd, hogy egy ilyen antológia egy csapásra ismertté teszi majd a magyar irodalmat Finnországban. Mégis, talán e könyvnek köszönhetően is, remélhetőleg megszaporodnak a magyar irodalom iránt érdeklődők, akik egyben arra is felfigyelnek majd, hogy Finnországban igenis folyamatosan jelennek meg magyar irodalmi művek. Nem túlzottan bő a kínálat, de létezik és folyamatosan bővül, a finn olvasók számára elérhetővé váló szövegek pedig nem csupán kuriózumok, hanem izgalmas, minőségi, világirodalmi szintű művek.

Mitä olet nähnyt ja kuullut. (Amit láttál és hallottál) Válogatás kortárs magyar írók prózai műveiből és költeményeiből. Helsinki, 2010. Szerk. Anna Tarvainen, Olga Huotari és Hannu Launonen. Fordítók: Outi Hassi, Juhani Huotari, Tuula Komsi, Hannu Launonen, Tähti Pullinen és Anna Tarvainen




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében