1928. április 15-én, az aradi Vasárnap című folyóiratban jelent meg Dsida Jenő Könyörgés csodáért című verse, amelyet Szakolczay Lajos iktatott a költő Összegyűjtött versek és műfordítások című kötetébe, 1983-ban (vö. Dsida Jenő 1989: 382−383).
A vers első szakasza Ézsaiás/ Izajás könyve egyik versének, nevezetesen az első rész harmadik versének a parafrázisa. A héber vers fordítása a Kálvin Kiadó magyarázatos Bibliájában (1996) a következő:
Az ökör ismeri gazdáját,
a szamár is urának jászlát,
de Izráel nem ismer,
népem nem ért meg engem.
A fenti sorok megfelelői Dsida Jenő parafrázisában, a Vasárnap hasábjairól:
Az ökör ismeri az ő gazdáját,
a szamár is tudja jászla urát,
csak te, Izrael,
nem ismered föl a te Uradat.
A Könyörgés csodáért című versnek a Dsida-hagyaték kolozsvári részében fennmaradt a kéziratos változata is. Ebben a változatban Az ökör ismeri az ő gazdáját sorra a kevésbé nyomatékos nem ismered föl Uradat felel. A két sor szembenállását a Vasárnap-beli változatban a te szókapcsolat erősíti.
A kéziratos és a nyomtatott változat között azonban további eltérésekről is számot adhatunk.
A kéziratos változat ötödik sorából a papírra vetés lendületében (?) kimaradt egy szókezdő mássalhangzó. Ez a nyomtatott változatban természetszerűen a helyére kerül: Pedig hajnalodik kelet elől → Pedig hajnalodik kelet felől. A kéziratos változat tizennegyedik sorának egyik magánhangzóját a nyomtatott változatban másik magánhangzó váltja fel: a fölkelő nap üstöke letörli → a felkelő nap üstöke letörli.
A legszembeötlőbb azonban a kéziratos és a nyomtatott változat címe közötti eltérés. A kézirat Erdélyi népemért címváltozata Dsida szűkebb pátriabeli sorstársait szólítja meg, míg a nyomtatott változat Könyörgés csodáért címe minden megszorítás nélkül fejez ki azonosulást a költő bárhol élő sorstársaival.
Az Erdélyi népemért → Könyörgés csodáért címváltoztatásban a krisztusi szenvedéstörténettel azonosuló Nagycsütörtök variánsokból ismert szövegmódosításának − mint aki Erdély földjén halni készül → mint ki sötétben titkos útnak indult (vö. Dsida Jenő 2001: 97−99) − előképét ismerhetjük fel. Ez a társítás ugyanakkor ismételten a Dsida-versek, köztük a Könyörgés csodáért ó- és újszövetségi ihletettségére, bibliai intertextualitására irányítja a figyelmet.
A Könyörgés csodáért első szakaszát a Vasárnapból idéztem. Természetes tehát, hogy a folytatást is innen citálom (különös tekintettel arra, hogy a vers újraközlése az 1983. évi gyűjteményes kötetben önkényesnek ítélhető „javítást” tartalmaz: a poklosok szája gyógyulást vonaglik → a poklosok szája gyógyulásért vonaglik).
Íme, a folytatás:
Pedig hajnalodik kelet felől.
A mérhetetlen fény és árnyék
itt áll jobbom felől
s vezeti vérembe mártott tollamat.
A siralmak völgyében nyüzsgő tömeg.
A vakok látni akarnak,
a süketek hallani
s a poklosok szája gyógyulást vonaglik.
Arcom patakzó könnyét
a felkelő nap üstöke letörli
s az elnémult sokaság fölött
a lángrahasadt egekbe kiáltok:
Adonai, tégy csodát!
A fenti sorok bibliai összefüggései közül itt kettőre utalnék. Először arra, hogy A siralmak völgyében nyüzsgő tömeg sor siralmak völgyében szókapcsolata a 84. zsoltár hetedik verséből származik. Folytatólag pedig arra, hogy A vakok látni akarnak kezdetű rész a többi közt Ézsaiás/ Izajás könyve hatodik részének kilenc-tizedik, Máté evangéliuma tizenharmadik részének tizennégy-tizenötödik és az Apostolok cselekedetei huszonnyolcadik részének huszonhat-huszonhetedik versét visszhangozza.
A zsoltáros hang, az ó- és újszövetségi kapcsolódás azt is jelzi, hogy a Könyörgés csodáért című vers végső soron akár a 137. zsoltárt újszövetségi módon felülíró, nagy ívű rapszódia, a Psalmus Hungaricus egyik korai előzményének is tekinthető (vö. Kabán Annamária 2004: 12−13; Mózes Huba 2004: 13−14).
Irodalom
Dsida Jenő l989. Összegyűjtött versek és műfordítások. Szerk. Szakolczay Lajos. Magvető Könyvkiadó, Budapest.
Dsida Jenő 2001. Égi mezőkön. Vallomások versben és prózában. Szerk. Kabán Annamária és Mózes Huba. Tinta Könyvkiadó, Budapest. (Kalamáris könyvek, 1.)
Kabán Annamária 2004. A Psalmus Hungaricus előzményei és helye a költői életműben. In: PoLíSz − A sorsvállalás drámája. A Dsida Jenő Baráti Kör melléklete. Eger-Pomáz. 10−13.
Mózes Huba 2004. Az ismertnek vélt rapszódia. In: PoLíSz − A sorsvállalás drámája. A Dsida Jenő Baráti Kör melléklete. Eger-Pomáz. 13−14.
