"Valahol vannak szabad városok"
Kereső  »
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 23. (589.) SZÁM — DECEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Szálinger Balázs
Pár sor szívszorító igazság
Cseke Péter
Jancsó Elemér párizsi leckekönyve
Láng Orsolya
„Lehet, hogy máris romok alatt vagyunk…” - Beszélgetés Visky András költővel, drámaíróval, dramaturggal
Bogdán László
Vaszilij Bogdanov: A vörös pók hálójában
Zsidó Ferenc
Rövidprózái
BÁNKI ÉVA
Utazás: innen, oda
Sigmond István
Molekulák 17. - A világszám
Dimény Lóránt
A könyv
CSERNA ENDRE
Versei
Bréda Ferenc
Angyal a Monostoron
Varga Melinda
Versei
VASS ÁKOS
Versei
Szőcs István
Lassacskán minden újból…
Benő Attila
(macskanyomok a betonban)
B. TÓTH KLÁRI
Korkép
MAJOROS CSILLA
A büntetlenül maradt bűnökért
SERESTÉLY ZALÁN
Egy ibér pókhálóról
Papp Attila Zsolt
A karneváli mozi - 150 éve született Georges Méliès
Terényi Ede
ZENE ÉS HIT - Adagio religioso
Hírek
 
Varga Melinda
Versei
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 23. (589.) SZÁM — DECEMBER 10.

Szivárvány

Égi sugárból fényt bogoznak épp
koszos hangot söpörnek
az utca élőben
alig ruhában a légben
lányok fürdenek
lábaik illatos almavirágpor
selyem úszik arcomon
víz keze simít
tintakék álmot
mosolyomba bogzom
a hétköznapod


Keresés

Nincs helyem ebben a hitvány pompában
A mandarinarcú szűzkurvák között
Se zsarnok nőgyűlölők impotens sorában
Nem találom megérdemelt helyem
Giccsárudákban rúzzsal ívelt mosoly
Nem lett nekem létzsánerem

A város befogad még trolik mosolya
Macskaköveken asztali sörrövid kacaj
Elmosódik arcom a kristálygömb közepén

Örömöm nem zár be se nem nyit kapukat
Magamnak vagyok csak önző létezés
Szerelem selyme vadul gyalázz meg
Híg soraim úsznak a nagy hajón

A címeket mind megkapták már mások
Unott lenyomat vagyok
                                       antik század után
Bíborszín koporsót édes dínom-dánomot
Egy űrszagú múzsát, nyugodt odaátot
Várok hogy parkoljon vérereimbe


Korhely dal a hűtlenségről

Boldog és könnyű egynapos tűz,
rebbenő illattal színem ék,
mint tavasz – genézisen bimbó,
rásüt a hajnal.

Tudd meg te is, naiva lélek, hogy ki
férfi mind „némber” s hazug csúfság
arca bája csak tiszaviráglét,
illata szálldos.

Szoknya rongya látszik, az édes
ajka fodrára ül rá az éjjel,
és eszét vitte a kámfor,
érdemes tűrni?

Tarts öt hímet éjjeled rajtján,
vénusz áldomása itasson,
s ne higgy csak nőszeretődnek,
tudja, mi a nyelvjel.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében