"Valahol vannak szabad városok"
Kereső  »
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 23. (589.) SZÁM — DECEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Szálinger Balázs
Pár sor szívszorító igazság
Cseke Péter
Jancsó Elemér párizsi leckekönyve
Láng Orsolya
„Lehet, hogy máris romok alatt vagyunk…” - Beszélgetés Visky András költővel, drámaíróval, dramaturggal
Bogdán László
Vaszilij Bogdanov: A vörös pók hálójában
Zsidó Ferenc
Rövidprózái
BÁNKI ÉVA
Utazás: innen, oda
Sigmond István
Molekulák 17. - A világszám
Dimény Lóránt
A könyv
CSERNA ENDRE
Versei
Bréda Ferenc
Angyal a Monostoron
Varga Melinda
Versei
VASS ÁKOS
Versei
Szőcs István
Lassacskán minden újból…
Benő Attila
(macskanyomok a betonban)
B. TÓTH KLÁRI
Korkép
MAJOROS CSILLA
A büntetlenül maradt bűnökért
SERESTÉLY ZALÁN
Egy ibér pókhálóról
Papp Attila Zsolt
A karneváli mozi - 150 éve született Georges Méliès
Terényi Ede
ZENE ÉS HIT - Adagio religioso
Hírek
 
VASS ÁKOS
Versei
XXII. ÉVFOLYAM 2011. 23. (589.) SZÁM — DECEMBER 10.

macskák

kellemetlen az este
részegen dupla kézfogás
elegyenget az idő
mint rövidlátó csontkovács

és tiszta szőr a szűröm
és majd szérű lesz a száram
magamban egy a minden
magamban egy a párja

a nőnek ki rímbe késztet
pirricheusokba vág ma
lírám súrolja térdét
akár vizuál imája

megannyi néma szájnak
sarkon fordulnak az őrök
nyál csordul – száj tátva
szájamban macskaszőrrög


szinte

azt mondják, hogy szinte szép a nőm,
de költőhöz nem illő préda –
mégis, ma a hajnal fénye rőt
s hozzá is hazatérek néha,

és derékig érő vigaszt nyújt,
ha épp nincs szükségem vigasztalásra;
ébredek – érint – és csíp mint a húgy
és zavar örökös marasztalása

azt hiszem, szép volt a nőm.
költőhöz nem illő préda.
fáradt testem zuhany alatt fő.
ő törölközőm volt. néha.


A Fekete Sztráda

látod? ez itt a Fekete Sztráda,
hol ezer ember hömpölyög,
forgatag: esernyő, táska,
s felzokog anyja lába mellett
egy ovis kislány és egy kölyök.

megjártad te is a Fekete Sztrádát,
cipődön sárként az alkonyat.
arcod izzadt lámpabúrák várták,
megrontva tiszta szépségedet
– most megölöm azokat a barmokat –

tudjad. ez itt a Fekete Sztráda,
mi nem felejti lábnyomod
újabb esőre vagy sárra várva –
és fáj, mint kavics a cipődben,
vagy borostás csók a torkodon.

ajánlás:

ha keresnéd a Fekete Sztrádát,
engem keress, mert ott vagyok.
kússz halkan be az álmaim szálán,
kopogj halkan, s ha ajtó nyílik,
rohanj.


a víz könyve

(töredék)

ahogy minden esős nap meghatároz,
s a felhők dekoltázsa lábhoz
kényszerít, most itt elidőzöm.
malmozok ujjaimmal.

verset írok a felhőkhöz.
földhözragadt nyugalom van –
fehér galamb keres olajfa-ágat
            bal szemem csarnokvizében.
de parttalanság – így nem találhat,
és fullasztó pupillám sötétsége,
melyben minden könnycsepp
                                 csak úgy vágtat.

mondjuk, így is jó, ha jó, mi jó,
bár ha én is bárka lennék,
a jóreménység fokát dió-
héjban, fűszállal evezném
körül. most örül
kinek az öröm csak szóban
létezik, s vére szóda-
víz, melyet ecetmuslicák
                            legyeskednek körül.

itt zátonyra fut minden észérv,
s vitorlaponyvát csak lé dagaszt
(a lé szinoníma: a pénzé),
s ha nem fizetsz be: otthon maradsz.

esetleg lehetsz gályarab,
hogy megismerj ismeretlen partokat,
s mikor kettéválik vörös tengered,
majd senki nem int, hogy ég veled.

víz veled.

ha véred színe kék:
a föld ugyanúgy elnyel,
csak szivárog lelkedben a lék,
fölötted a borealis-pernye.

lehetne ez hét tenger esélye,
de több tenger, óceán, tó s folyam
mit bejárunk most, kéz a kézben,
vitorla vitorlában: a két corsair;
s kalóz legyen a fedélzeten
kit orkán tép, víz keresztel,
s még ahoy-ozik boldogan




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében