"A nyelv ma néktek végső menedéktek"
Kereső  »
XXIII. ÉVFOLYAM 2012. 3. (593.) SZÁM — FEBRUÁR 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Zsebtelefon
JAKAB VILLŐ HANGA – KISS ERNŐ CSONGOR
„Mindannyian asszimilánsok vagyunk” - Beszélgetés Háy János íróval
Mózes Huba
Két költő: Babits Mihály és Reményik Sándor
Szabó Róbert Csaba
Frankenstein halott
Sigmond István
Molekulák 21. A világhír felé
GIAMBATTISTA BASILE
Vardiello - Az első nap negyedik meséje
KIRÁLY KINGA JÚLIA
A Pentameronról
KULCSÁR ÁRPÁD
Versei
Szőcs István
Az oszlop és – a két oszlop
Borsos Júlia Gyöngyi
Földrengés a Szabó uccában
KECSKÉS TAMÁS HUNOR
Az Anyaföld története
Gál Andrea
Kortárs legendák
Jakab-Benke Nándor
Az újrafelfedezés bája
Terényi Ede
EMBER A ZENE MÖGÖTT Isten hangja, (az) Ember hangja
Hírek
 
Karácsonyi Zsolt
Zsebtelefon
XXIII. ÉVFOLYAM 2012. 3. (593.) SZÁM — FEBRUÁR 10.

Nem írhatunk le semmit csak úgy, könnyedén, mintha csak játékból. Még most, a 21. században is veszélyekkel járhat a betűk, szavak egymás mellé helyezése.
„Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” – írja Petőfi 1847 januárjában. Talán eszébe sem jutnak a 20. század költői. Petőfi a jelenben merül el, míg a 20. század költői hajlamosak a jövő felé figyelni, és van okuk rá, mert olyannyira felgyorsul a 20. század, különösen, ami a technika kérdéseit illeti, hogy költő legyen a talpán, aki képes az ipari fejlődés vágtázói elé kerülni.
A „szellem napvilága” Petőfi idején és a 20. század második felében sem ragyogott minden ház ablakán, de a költők, írók, akik az újabb és újabb világok létrehozásának „igézetében”, más szóval az írásban, az írás által is éltek, a valóságtól egyfajta távolságtartó, jövőbe néző gesztussal is elkülönültek.
A 20. század költőit innen, a 21. századból szemrevételezve (egyelőre még űrhajótlanul), ismét megdöbbent az a jövőt megérző képesség, ami verseikből sugárzik. És nem csak a verseikből.
Hervay Gizella a Kobak könyvében például ezt írja: „Kobak hiába kereste, sehol sem találta Katikát. Feltalált magának gyorsan egy zsebtelefont, abba kiabált bele”. Kobak könyve 1973-ban jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában, amikor még a nyugati demokráciákban sem hallottak a zsebtelefonról...
Miként a kiadás éve is bizonyítja, a zsebtelefont nem egy műszaki zseni, hanem Hervay Gizella, egészen pontosan: Kobak találta fel. Azonban ezt a zseniális költői feltalálást magával ragadta az ipari forradalom legújabb hulláma és a magyar nyelv használóihoz e szép, költői szó már maroktelefonként, mobilként, bunkofonként érkezett vissza.
Hervay minden könnyelműségektől mentesen előzte meg kortársait mesebeli találmányával. A hétköznapokban használt magyar nyelv azóta sem érte utol.
Ha így van, mire való a költészet jövőbe látó igazsága?
Úgy sejtem, egyfajta figyelmeztetés rejlik az ilyen találmányokban, hogy a nyelv, ha akarja, elindulhasson a szebb, az ápoltabb ösvények felé, és lehetőleg kerülje el azt a világot, amelyet Hervay így ír le egyik versében: „az egyformán nyűtt agyak / egyforma altatóval / kikapcsolják magukat / a hétvégi űrhajóban”.
Szép és jó szavakat, világokat nekünk.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében