Helikon - Irodalmi folyóirat

"... létezik s nem tud felejteni"

XXIII. ÉVFOLYAM 2012. 11. (601.) SZÁM — JÚNIUS 10

Impresszum Kapcsolat Lapelőfizetés

Tartalomjegyzék	Archívum

László Noémi Tenger
BIRÓ ANNAMÁRIA Kultúra orrvérzésig - Beszélgetés Horváth Andor esszéíróval, műfordítóval, egyetemi docenssel
Markó Béla Versei
Szántai János A folt
Sigmond István Molekulák 29. - Kinek az álmai?
SERESTÉLY ZALÁN Versei
Balázs K. Attila Kiadó történetek - rongyszőnyeg
Varga Melinda Versei
Tóth Kinga Versei
Szőcs István Erdély legszebb és legszomorúbb történetű KÉPKÖNYVE a Liber Miserorum
Mózes Attila Mikes Kelemen 40 (Ilus néni)
Karácsonyi Zsolt Szabédi arca
Szirmai Péter Anyám barátja
Borbély András Vers a régi semmiről
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál A megosztottság metaforái
Antal Balázs Érzelem? Ugyan!
Terényi Ede EMBER A ZENE MÖGÖTT - Hittem szép szavadnak: ZENE
Hírek

László Noémi
Tenger
XXIII. ÉVFOLYAM 2012. 11. (601.) SZÁM — JÚNIUS 10

– részlet –

9.

És ami keringeni kezd, az édes.

A valóság szinte mindenre képes.

Például átölel, meleget ad.

Elvágja torkod, holtra riogat,

S mielőtt karjából kirántanád

Magad, káprázatot bocsát reád,

És elhiszed, hogy csak terád figyel,

Hogy értheted, mert benne létezel:

Miattad létezik fa, föld, tűz, víz és fém,

Te állsz az élet kellős közepén,

Körötted ring a világegyetem,

Az idő harmonikus, lágy ütem,

Édesen indul és finoman fékez.

De sósan jut az örvény gyökeréhez.

10.

De sósan jut az örvény gyökeréhez,

Hol üvöltéssé nő a gyönge, kék nesz,

Haragos-zöld paripák rőt sörénye

Bőszen lobog a fellegek fölébe,

Hiába zúdul fentről száz vihar:

A tenger árja mindent eltakar.

A föld magába majd hiába zár:

A tenger hulláma mindent kitár.

Gyűlöletünkön, rettegéseinken

Átcsap a szürke, moszatszerű minden.

Esetleg azon kapjuk majd magunk:

Kidomborodik halvány homlokunk,

Megtudjuk: talán voltunk valaki –

A föld gyomrából sóval marja ki.

11.

A föld gyomrából sóval marja ki,

Hogy nincs mit adni, nincs mit érteni,

Egyetlen elv: ha fent ragyog a nap,

Rövid időn belül földbe harap,

S ha lentről óv, ápol, vigyáz és éltet,

Hamarosan fölülről gyilkol, éget,

Szárít, vakít, sziszeg, szúr és kínoz,

Ha kint vagy, bevisz, ha bent vagy, kihoz,

Ha lent vagy, fölemel, fönt vagy, leejt,

Megvilágosíthatna: elfelejt,

Mert egyedül te mutatod neki,

Hogy létezik s nem tud felejteni.

Romániai Írók szövetsége
Communitas Alapítvány
Kolozsvár Város Tanácsa
Nemzeti Kulturális Alap
Bethlen Gábor Alap
Miniszterelnöki Hivatal

Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében