"Egyedül jövök haza és csak a sorssal játszom"
Kereső  »
XXIII. ÉVFOLYAM 2012. 13. (603.) SZÁM — JÚLIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Pomogáts Béla
Teljesedő kiadás
Karácsonyi Zsolt
Csendövezet, peremvidék - Beszélgetés Jánk Károly költővel
Aurel Dumitraşcu
Versei
Mózes Huba
Emléket állítottam. Dsida Jenő fordításainak szövegközisége*
Sigmond István
Molekulák 31. Mindörökre
Visky Zsolt
Versei
Varga Borbála
Fotók
AYHAN GÖKHAN
Versei
Borsos J. Gyöngyi
Milyen is a gomba
Szőcs István
Pótjegyzetek
Gál Andrea
Nyomorultak
Jakab-Benke Nándor
A nagy filmzabálás - Beszámoló a 11. TIFF-ről
Papp Attila Zsolt
TIFF 2012: ódák a filmhez
Bartha Katalin Ágnes
Elmondható és el nem mondható színházi emlékezet
Hírek
 
Bartha Katalin Ágnes
Elmondható és el nem mondható színházi emlékezet
XXIII. ÉVFOLYAM 2012. 13. (603.) SZÁM — JÚLIUS 10.

Különleges színészi pálya áll Stief Magda mögött. Különleges, mert nehezen besorolható, szerepköri skatulyán kívüli, mert három nyelven játszik, és pályájának alakulása sem mindennapi köröket ír le. A Darvay Nagy Adrienne által készített interjúkötetben kronologikus sorrendben haladva bontakozik ki Stief Magda életútja, művészi pályája, melyben néhány jelentős színházi ember is meghatározó szerepet kap.  
A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakának elvégzése (1965) után csak egy félévtizedet van a pályán a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeként, amikor a Vlad Mugur rendezte Irina (Három nővér) és Helena (Szentivánéji álom) alakításáért az Országos Fesztivál legjobb női alakítás díját megkapja. Az 1971-től emigrációba kényszerített Vlad Mugur élettársaként vállalja a külföldre távozást, amely egyfajta törést jelent pályaívén. Azonban az európai színházi rendezők egyik legjelesebbjének pálya- és élettársaként a nem anyanyelvű színházi kultúrában is megtalálja helyét. Ehhez adottságai mellett kivételes szorgalma, önfegyelme s a színpad iránti feltétlen odaadása segíti. A Konstanzi Állami Színház, a Bázeli Állami Színház, a Bochumi Színház és az Ensemble Vlad Mugur társulat színésznője, a kilencvenes évektől újra játszik Kolozsváron magyarul és a Craiovai Nemzetiben románul is.
S bár a színházi előadásnak mint sajátos műalkotásnak csak bizonyos elemeit lehet dokumentumokkal és adatokkal rögzíteni, lényegét aligha, az interjúkötetből kiderül, hogy Stief Magda Vlad Mugur rendezői zsenijének megörökítését és  átadását is feladatának tartja. 
Miközben a Függelékben kisded szótár, Ki-kicsoda segít a beszélgetéskor elhangzó nevek színházi szerepének felfejtésében (többnyire ismert nevekről van szó) és a Vlad Mugurral készült beszélgetőkönyv kivonatát is felleljük, igen csonkának tűnik a színészi pályát tekintve, hogy a válogatott kritikarészletek csak a pályakezdő kritikákba engednek betekinteni, és nem olvashatunk egyetlen példát sem külhoni alakításainak visszhangjairól. A szerző kérdései is ezt az egyenlőtlenséget mutatják: a migrációban lévő korszak mögött nem áll annyi kutatói munka, mint a színésznő korai korszaka mögött. A Prospero Könyvek sorozat eddigi részeihez képest szerepeinek is csak válogatott listáját kapjuk (35 romániai és 20 külhoni szerepe van felsorolva). Mindez azonban alig von le valamit abból a tényből, hogy jó hangulatú, érdekfeszítő beszélgetés születik Stief Magda és a színháztörténész, Darvay Nagy Adrienne között. A kötetet negyvenhat jelmezes és civil fotó is illusztrálja.

Darvay Nagy Adrienne: Stief Magda. Prospero Köny-vek. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2010.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében