"jegyzékbe írhatók egek és földek"
Kereső  »
XXIII. ÉVFOLYAM 2012. 16. (606.) SZÁM — AUGUSZTUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Egyed Emese
Tűnődés tengerfenéken
Ottlik 100
Szántai János
A Beaufort- skála*
Székely Örs
Az ünnep
GONDOS MÁRIA-MAGDOLNA
Nyakig begombolt...
ABRUDBÁNYAI MELINDA
Balogh Ştefan öröme
SERESTÉLY ZALÁN
Talán kissé homorítottak is
VÍZI TÜNDE
Csuklógyakorlat
Mózes Huba
Versei
PAPP-FÜR JÁNOS
Júdás a táncparketten
Sigmond István
Molekulák 34. - A főszereplő
Csavargó könyvtár
Boér Tamás
Pénz számolva, asszony verve jó
Kulturális napok
FISCHER BOTOND
Versei
Bogdán László
Vaszilij Bogdanov verseiből
Szőcs István
Sárgavarázs-jegyzetek
Boda Edit
Versei
Józsa Emő
Versei
TÓTH-KOVÁCS NIKOLETT
Fantasztikus utazás az ősvaló felé
KOVÁCS FLÓRA
Továbbszállás
Demeter Zsuzsa
Olvasónapló – valamiért
Szeptemberi évfordulók
 
VÍZI TÜNDE
Csuklógyakorlat
XXIII. ÉVFOLYAM 2012. 16. (606.) SZÁM — AUGUSZTUS 25.

Hétfő este volt. Megjött az üzenet. Vasárnapig író kell legyen, ha jót akar magának. Ennyi volt a levélben: Az összes szöveg kell vasárnapra, ha jót akarsz, nincs alkudozás. Ha nem, készülj. K. 

Rég tudta, hogy el fog következni ez a pillanat. Felkészült rá. Tartotta magát az előre elhatározottakhoz. Olvasta a leveleit, mint minden este, csendben és nyugodtan, a megszokott módon kitörölte a reklámokat, hirdetéseket, aztán elérkezett az említettig. Halkan felkiáltott, bal mutatóujját a szájához emelve megnyitotta, rettegést kifejező arccal végigolvasta, majd még egyszer, nehogy elszalasszon valami fontosat. Némán konstatálta, hogy ennyi volt.

Végig éltette magában a lehetetlent. Meg tudja csinálni, ha összeszedi magát. Most meg kell nyugodnia, aztán elkezdi. Végiggondolja, miért érdemes. Az elég lesz.

Írt már önsajnálatból kurvákról és fényképészekről, irigységből bohócokról, részegen ihletből, józanon hencegésből, szakmájából adódóan utánzásból. Most kényszerből. 

Már nem lehet úgy. Már megvoltak másnak a pillanatok, a kényszerek. A reflexív próza kora leáldozott, kell valami hétköznapi történet, amit megírhatna bodorosan, esterházysan vagy inkább pont nem úgy.

Egy nő, Kornél és egy vak kutya egymás mellett szarnak a sarokban. Kezdőmondat. Ahogyan az meg lett álmodva. Kellő mennyiségű intertextuális utalással, sajátosan kontextualizálva. A következő mondat többet nyom a latban. Variációk. 

Első. Csipkerózsika alvajár, a hetvennyolcadik évben van, van még ideje. Megláthatná őket, de ugye teljesen mindegy, hogy mit lát, nem fog emlékezni, szó nélkül hagyják továbbmenni. Végzik tovább a dolgukat. Megkövült a csend körülöttük. Nehézkesen termeltek. A székrekedés olyan, mint az írás, kezelhető. Freud büszke lenne rá. Meddig maradnak még a sarokban? Arra küldhet még valakit? Gyors lesz. Mosdatlan, szakállas, részeg fickó jött arra azután. Hozott valamit a kezében. Ahogy közelebb ért, egyre elviselhetetlenebb volt a szaga. Megállt előttük. Az egy nő fel sem nézett, kényelmetlenül fészkelődött, nem idevaló a szó, nem volt fészek, kelletlenül riszálta a valagát. Kornél bólintott, a kutya fulladozott, mivel vak, kétszer olyan erősen érezte az alak amúgyis elviselhetetlen szagát. Lenézett rájuk. Látszott, hogy mondani készül valamit, de csak letett eléjük egy befőttesüvegnyi almakompótot, majd levitálva felemelkedett. A kutya végre kapott levegőt, megnyugodott, folytatták, amit elkezdtek. Sajátos formája a bűnbeesésnek. 

Második. Az egy nő előkotor a táskájából egy sárga, egynyolcadig öntapadós lapocskát. Ráírja a következőket. Kinőtt valami a kávémból. Fáradt kezemből a csésze a teleírt papírlapon landolt. Összekente a szavakat, és kinőtt belőle valami. Érdekel? Rátette Kornél térdére, majd dolgozott tovább. Kornél elolvasta, indulatosan odafordult, hozzávágta a papírt, mi nem írunk, nem érted, ő ír minket. Ezek sem fognak romantikázni, az biztos.

Harmadik. Véletlenek sorozata, hogy pont ők vannak a sarokban. Effi Briest, például, egy második emeleti teraszról figyeli, ahogyan Crampas őrnagy szánja végigsiklik a sötét erdő ösvényén nélküle. Ugrani készül, de aztán csörög a telefon, és felmentik. A szán visszajön érte. Mary Turner levelet gépel egy kafkai hivatalban Doris Lessingnek. Felvállalja, amit kimért rá, de ragaszkodna a csókhoz, valahogy szúrja be, megkéri szépen, különben ne is álmodjon arról, hogy hozzámegy a taghoz. Valamit valamiért. Márquez vízihullája megköveteli a feltámasztást, különben inkább vámpírrá változtatja magát, az úgyis népszerűbb. Isten korrentúrázza a Bibliát, Pázmány digitalizálja a prédikációit. Teljesen véletlen, hogy ők kerültek a sarokba, ez meg fog változni, ha befejezik, amit elkezdtek. 

Ennyi. 

A következő történetben inkább felolvasó lenne. Ezt még leírja. Dupin csenget a kaputelefonon. Beengedi. Ez is véletlen lehet. Röviden beszélgetnek. K-nak előrelátható meggyilkolása bekövetkezett. Ön már nem a tanúvédelmi program része. További kellemes napot. 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében