"ki lehet a falevél címzettje itt"
Kereső  »
XXIII. ÉVFOLYAM 2012. 21. (611.) SZÁM — NOVEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Elmesélt valóságok
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
A „belső megrendelés” irányít - Beszélgetés Széles Klára irodalomtörténésszel, kritikussal
Fried István
Megjegyzések a kritika hasznáról és káráról
Sigmond István
Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben 4. - Három Biblia
SERESTÉLY ZALÁN
Versei
Király Zoltán
Versei
Boér Tamás
Rövidprózái
ALBERT KINGA
Ellenállni a csonkításoknak
Kinde Annamária
Lélekház ostroma
Szőcs István
Főszereplők, főrendezők, főkönyvelők az irodalom életében (folytatás előző számunkból)
KISS ERNŐ CSONGOR
A sosemvolt imposztor
FERENCZI SZILÁRD
A nemileg bosszantó honvágy
KAÁLI NAGY BOTOND
Kastély a mátrixban
A mező tetején - 7 kolozsvári festő
Lászlóffy Zsolt
Időszerű múlt – még mindig?
Hírek
 
Hírek
XXIII. ÉVFOLYAM 2012. 21. (611.) SZÁM — NOVEMBER 10.

Mo Jen kínai írónak ítélte oda a 2012. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia. Ő az egyik leghíresebb kínai író, neve azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. A Nobel-bizottság szerint „a mágikus realizmusával ügyesen keveri a népmesét a történelemmel, a történelmet a kortárs időkkel”. Mo Jen kínai író Guan Moye néven látta meg 1955-ben a napvilágot. Művészneve, melyet első regénye írásakor választott magának, azt jelenti: nem beszél. Munkásságára nagy hatással voltak Gabriel García Márquez művei. Legutóbbi könyvét (Life and Death Are Wearing Me Out) állítólag 43 nap alatt írta meg. Red Sorghum című első regényéből 1987-ben film is készült, melyet itthon Vörös cirokmező címen mutattak be. 
Mo Jen a mai kínai irodalom jellegzetes alakja. Az író paraszti származású, alkotásainak állandó témája a falu. Történetei szülőföldjén, a Shandong tartományban található Gaomi megyében fekvő kis faluban játszódnak. 
Mo Jen az első kínai állampolgár, aki elnyerte a Nobel-díjat. A legrangosabb irodalmi elismerés mellé 8 millió svéd korona (mintegy 4 millió lej) is jár.

Vida Gábor A kétely meg a hiába című novelláskötetét mutatták be október 18-án a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban. A szerzővel Selyem Zsuzsa beszélgetett.

A magyar irodalom művelésében elért kimagasló eredményéért Bán Zsófia író, esszéista, Demény Péter író, költő, Imre Flóra költő, műfordító és Szolláth Dávid irodalomtörténész vehette át a Déry Tibor Alapítvány díját október 19-én Budapesten. A Déry Tibor Alapítvány az író özvegyének végakaratából jött létre, aki vagyonát a magyar államra hagyta, azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át, mára több százan részesültek ebben az elismerésben.

A Kolozsvár Társaság és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezésében október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából koszorúzásra került sor a kolozsvári Sétatéren felállított ’56-os emlékműnél. A forradalmi események emlékére a Társaság irodalmi napokat tartott: bemutatták Kántor Lajos Golyószórásban, repülőszőnyegen című, Lászlóffy Aladárról szóló könyvét, valamint Várady Emese Tartozás című posztumusz kötetét.

Közös projektet indított az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Marosvásárhelyi Rádió Magyar Adása: 12 kortárs erdélyi magyar költő 12-12 verse hangzik el egy-egy hónap hétvégein a rádió magyar adásában, Gyéresi Júlia színművész előadásában. A hanganyag CD-n is megjelenik majd. A kísérletben részt vevő szerzők: Karácsonyi Zsolt (2012 augusztus), László Noémi (2012 szeptember), Király Zoltán (2012 október), Farkas Wellmann Éva (2012 november), Orbán János Dénes (2012 december), Egyed Emese (2013 január), Fekete Vince (2013 február), Farkas Wellmann Endre (2013 március), Lövétei Lázár László (2013 április), Gáll Attila (2013 május), Muszka Sándor (2013 június), Papp Attila Zsolt (2013 július).




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében