"Újból írni akarok, Uram!"
Kereső  »
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 2. (616.) SZÁM — JANUÁR 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Szakács István Péter
Mennyei ponyva
László Noémi
Hólabda a terepnaplón - Beszélgetés Muszka Sándor költővel, prózaíróval
Muszka Sándor
Versei
Sántha Attila
A titokzatos „gyimesi apátúrság” helynévi nyomairól
Matei Vişniec
Versei
Sigmond István
Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben 9. - Az elmaradt temetés
Szántai János
Életem regénye
Váradi Nagy Pál
A disznónak tiszta húsa
Bálint Tamás
Száraz csokor
KULCSÁR ÁRPÁD
Versei
Szőcs István
Önin Ter Ju II. Névtelen pallér óriásokról s egyebekről
Szálinger Balázs
Márpedig te vagy
SELYEM ZSUZSA
Au début
Tóth Mária
A tenor
SERESTÉLY ZALÁN
Hertza Mikola ideiglenes repülési tilalma
Papp Attila Zsolt
Poe, az ürügy
Karácsonyi Zsolt
Hangszínház, képekkel
Lászlóffy Zsolt
A céhes hagyományok éltetője
Februári évfordulók
 
Szőcs István
Önin Ter Ju II. Névtelen pallér óriásokról s egyebekről
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 2. (616.) SZÁM — JANUÁR 25.

Folytatás előző számunkból

Kérdés: – A XIX. század többek közt a névmagyarítások kora… Asztalos Lajos Kolozsvár-könyvében1 a Szentpéteri templomot Kagerbauer Antal építette újjá. Az időpontok egyeznek: az 1848 előtti évtizedek. Egy hagyomány szerint Alföldi Antal e templom építőmestere. A templom tornya a Szent Mihály-templomhoz és a „Monostori Maradványhoz” van betájolva. Asztalos is itt leírja a szót: neogótikus. Nem lehetséges, hogy Alföldi Antal neve eredetileg ez a furcsa név volt? 2
Felelet: – Az egyszerűsítésre mindig hajlamos közemlékezet nemcsak azért téveszti össze az abrudi születésű Kagerbauert az aszúpataki Alföldivel, mert ő is Antal, hanem, mert különböző időpontokban ugyanazokon az épületeken is dolgoztak, – pl. színház, megyei börtön –, sőt, elképzelhető, hogy egyidőben is, együttműködve, vagy – vetélkedve.
A főtéri Szent Mihály templom tornyának nyugati falán nagy magasságban látható egy emléktábla, az új torony megépítéséről. Ezen a sok prelátus-, kanonok- nevek között néhány kisiparos hangzású név, köztük: Alföldi Antal. Csakhogy szemünkbe szúr itt egy tüskés-bogas új kérdés: Asztalos Lajos egyáltalán nem ír arról, hogy a templomnak van új tornya, mivel több régi, így vagy úgy, elpusztult. Nem említ ilyen című könyvet, hogy A SzM templom tornyai, pedig kizárt dolog, hogy ne ismerné! Mintha csak nem is a név kikerülése volna fontos… Pl. ír a Farkas utcai templom régesrégen nem létező tornyáról, aztán Torony címszó alatt ír az óvárosban lévő, épületek által eltakart romról. De a főtérről nem.
Még szembetűnőbb, ahogy a Farkas utcai régi színházzal bánik: úgyszólván semmit sem ír róla, nemcsak építője nevét nem… Jó, ezt el is lehetne fogadni; végül is nem szíháztörténetet ír. Csakhogy, figyeljük meg, hogy ezzel szemben mennyit ír a sétatéri Színkör, a mai ún. magyar színház helyén állott volt Nyári színházról: „…a mai magyar színház helyén állott, egykori nagy, barnára festett faépület, homlokzatán fekete betűs építési éve, 1874 volt látható… A Zimmermann Henrik által tervezett favázas épület 1874 június 14-én nyílt meg… Nyáron ide költözött a Farkas utcai színház. A színház belseje egyszerű volt. Tágas belsejének mindkét oldalán ketrechez hasonló deszkapáholyok s ezek fölött faoszlopokon álló, szénatartószerű karzat volt. A színpad tágas, mély…. 1908-ban lebontották… stb.”
Ugyanakkor a Farkas utcairól: felépült s aztán tűzveszély miatt lebontották!3 A „bánásmód” különbsége kimagyarázhatatlan! Éppen annyira, mint az, hogy a Kolozsvár nevének eredetéről szóló részben meg sem említi, hogy volt hajdan egy másik Kolozsvár is Vas megyében (Glassing, Ausztria). Máskor írtam már a Kolozsvár-közeli Vas- előtagú helynevekről; nem ismétlem, csak azt: annak ellenére, hogy ugyanarról a szentről elnevezett helység nagyon sok van, Szent Gotthardról csak kettő: egyik Vas megyében, a másik itt, az erdélyi Mezőségen… 
Kérdés: – Hagyjuk a toponímiát, térjünk vissza a kezdeti kérdésre: tulajdonképpen a nem „korszakosan kerek” évfordulóknál mit és mennyit kellene megünnepelni, tekintetbe véve azt is, hogy még ma sem néztünk szembe azzal, amit évtizedekkel ezelőtt Aradi József felvetett: a kisebbségi életforma egyik nagy problémája az örökös fesztivizmus. 
Felelet: – Nincs szükség ilyenkor világraszóló nagyfesztiválok bejelentésére.Tekintettel azonban arra, hogy ma nincs magyar nyelvű színházi lapunk – valaha nemcsak Kolozsváron, hanem még Désen is jelent meg effajta kiadvány!4 – ki lehetne használni azt a lehetőséget, amit az ún. műsorfüzetek és különböző titkárnők ügybuzgalma kínál! Például: a kolozsvári magyar színjátszás története a magyar zenetörténetre is tartozik, biztosan Brandenburgi Katalin sem füttyszóra balettezett. Ezért nem is meglepő, hogy a 220. évfordulóról a magyar opera úgy-ahogy megemlékezett. Csakhogy olvashatni Laskay Adrienne kiváló munkájában,4 hogy „A Kőszínház színpada szcenikailag is biztosítani tudta operák bemutatását. Itt viszik színre az első magyar nemzeti operát 1822. december 26-án, a Ruzitska József karmester által írt Béla futását. Persze, túl nagy kívánság lett volna, hogy a magyar opera legalább egyszeri alkalomra bemutassa e művet – bár más okokból nem ritkák az „egyszeri felújítások” (!) – de egy ünnepi műsorfüzetben legalább pár oldalon ismertethették volna az opera szövegkönyvét és zenei jellegzetességeit!6 
Az operajátszás olyan újonnan átvett sznob viszketegség minálunk; annak idején a Varázsfuvola bécsi bemutatóját követő első 50 évben 102 alkalommal adták elő Magyarországon. Ez figyelemreméltó akkor is, ha részben műkedvelő és német nyelvű előadások is voltak. Tán 18–20 éve történt, hogy egy különben kiváló és dolgos kolozsvári muzikológus gúnyolódott Csokonai Vitéz Mihállyal a Varázsfuvola szövegkönyvének gyenge fordítása miatt. Valójában akkoriban az történt, hogy Csokonai, fiatal vidéki tanárként, tanítványai között szétosztotta és lefordíttatta velük e szöveget, hogy közel vigye hozzájuk az operát. Amikor még Debrecenben se színház, se egyetem! És akkor kérdezhetnénk, pl. az utóbbi 30 évben (mert összesen ennyit élt a költő), melyik kolozsvári tanár fordította le tanítványaival melyik nyugati opera-újdonság vagy vokálszimfonikus mű szövegét? Ebben az egyetemekkel, színházakkal és operákkal bélelt városban? … S utána lehet aztán vihogni!
Kérdés: – Végül is lendületesen elfeledkeztünk arról, hogy miért érdekes Bethlen Gábor balettismertetése, és hogy mi lett a továbbiakban Tűzvári Katinkával, azaz Brandenburgi Katalinnal?
Felelet: – Bethlen Gábor szövegében meglepő, hogy úgymond, szakszerű kifejezésmódra törekszik, melynek hiányáért a mai kritikusokat bírálni szokják, minélfogva azok szakzsargonra igyekeznek szert tenni. Figyeljük csak meg: instituált, persona, inventio, imponálta reprezentálását, szép gesztusokkal, perorálásokkal stb. de ugyanakkor egy megjegyzése sincs a zenéről! Szerkesztő koromban egy ifjú hölgytől, aki 9 évig folytatott felsőfokú zenei tanulmányokat, cikket kértem egy Varázsfuvola-előadásáról. Sok oldalon keresztül csak a cselekménnyel és a szöveggel foglalkozott, s mikor megkérdeztem: na és milyen volt a zene? – csak ennyit tudott mondani, „szép volt.”
Katinka, aki különben Gusz-táv Adolf svéd király sógornője volt, Bethlen halála után alig egy évig bírta az udvari intrikákat, lemond a fejedelemségről, majd elköltözik Erdélyből, majd katolizál, majd visszatér Berlinbe s 45 éves korában meg is hal.
Ennek ellenére színház és opera idehaza csak fejlődgetett, gyakran női ügybuzgalomból. „1823–27 között Déryné Széppataki Róza a kolozsvári társulat primadonnájaként a magyar nyelvű operajátszás bölcsőjévé avatja Kolozsvárt, ekkor kerülnek színre Mozart, Rossini, Weber stb. operái.” (Laskay)6
És ma? Sajnos, nem ringatják azt a bölcsőt: mindenki csak olaszul akarna énekelni. Mintha nem élne elég olasz e célra, ezen a világon!

Jegyzetek:

1Asztalos Lajos: Kolozsvár. Helynév- és településtörténeti adattár.
2Talán „csapdarakó”, vályogvető, hasonló, nem tudom kideríteni.
3Érdekes, az első pesti Nemzeti Színházat is állítólag tűzveszély miatt bontották le, nagyjából ugyanakkor!
4RáadásulAsztalos Lajos kötetének illusztrációi erőtlenek, lefokozzák a látvány hatását!
5Lásd Huber András sajtótörténeti írásait.
6Laskay Adrienne A kolozsvári Magyar Opera 50 éve.
7Állítólag a magyar opera az utóbbi hetekben egy új kiadványt jelentett meg, egyelőre hozzáférhetetlen.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében