"mert van elég kő itt a Golgotán"
Kereső  »
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 6. (620.) SZÁM — MÁRCIUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Markó Béla
Megoldás
KISS ERNŐ CSONGOR
A káoszszerkezet és a prezi - Beszélgetés Selyem Zsuzsa íróval, irodalomtörténésszel
Lászlóffy Csaba
Csak kábulat?
TRISTAN RANX
A világ ötödik évszaka
Sigmond István
Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben 11. - Csoportterápia
NICHITA STĂNESCU
Versei
MIKLÓSSI SZABÓ ISTVÁN
Démenotar
GOTHA RÓBERT MILÁN
Versei
Jakab Villő Hanga
Megtalált eszmélet
Szőcs István
A jó szándék kikövezett csapdái
Vallasek Júlia
Angolkeringő 5. A tudomány mágiája, avagy hogyan szelídítsünk tigrist? (Yann Martel: Pi élete)
SZABÓ ANDRÁS PÉTER
Ex occidente lux?
KOVÁCS BEA
Ez tényleg szerelem (?)
LOVASSY CSEH TAMÁS
Milyen nagy A Nagy Romulus?
Mózes Attila
Üdvlap
Lászlóffy Zsolt
A parasztzene határmezsgyéjén
Áprilisi évfordulók
 
GOTHA RÓBERT MILÁN
Versei
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 6. (620.) SZÁM — MÁRCIUS 25.



Szív egy tükörben
Széthasított szív egy tükörben,
nem vágyhat csodákra.
Abszint,
absent-minded...
S a gondolat homálya 
hozzád taszít.
Hogyan is mondhatnám
mit érzek irántad, mondjuk 
mikor jómagam sem tudom
hová visz ez a kamasz tavasz.
Hagyom hát, vigyen messze,
vigyen hozzád szamárháton.
Roncsolt szívet szedek neked,
a betonba öltözött földről.
Pár dilibogyó meg nem öl,
csupán saját árnyam.
Megadott időben,
Megadott helyen,
Terád vártam.


Grandioz grafi(ti)kus
„Halottá rajzol, s levakar, hogy élhessek,
indulatomon a féket hogy oldjam meg”

Mire vár az élet szemlélet, kezedben
                                       egy szén darab,
feketére szürkületig satírozod 
                            a holnapban a múltat,
ugyanakkor a jelent oly egyszerűséggel
                                            fested meg.
Ez volt hajdan talán, derengve üt meg
                                  a Gutinon a guta,
s a Bányai-csendéletet 
                       senki nem nézi már meg.

Formailag tökéletes ne legyen, 
                             mert az ma a trend,
ha oda köpsz egy színfoltot 
               s azt mondod, hogy művészet:
bravó! – tapsolnak hét kézzel, 
                   csodálatos hipster bűvészek.
Elhagynám e földet a következő 
                       űrvonattal ha tehetném,
de jegyet nem adnak, bezárták 
                          az ajtót a józan észnek.
 
Ballentine’s day
(Avagy egyik tizenkilenc, 
másik egy híján, húsz)

Csak pár óra reggelig...
Kiemeljelek egy realitásból,
amivel a mából egy holnap születik.
Ugyanis bátor nem vagyok s a cédulák,
üzenetek röpülnek feléd, túl lírai a máma
számodra és a száraz prózai élet számomra.
Megkíméllek és tovább megyek.
Nem szöktem meg, csak türelmesen várom,
várom a reggelt.
Két vagy három óra van még s a kocsma üres,
ábrándozóan fura, üres, mert a jó nép már 
hazafelé tart, hazaértek...
Talán keféltek, és közvetlen idegen arcokkal
hagyták el ágyaikat, holnap már 
nem ismerik egymást. Álom fedte 
vágyaikat betakarják,
talán nem is akarják...
mi-egy-más szerelem.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében