"ragyognak messzi, büszke városok"
Kereső  »
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 8. (622.) SZÁM — ÁPRILIS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Lövétei Lázár László
Jékely 100
MÁRTON EVELIN
Történetek bronzból - Beszélgetés Kolozsi Tibor szobrászművésszel, restaurátorral
Király Farkas
Most
Pomogáts Béla
Kalotaszegi elégia
DEREK MAHON
Versei
Oláh András
Versei
Sigmond István
Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben 12. - Többarcú nyomor
HOLDASI-SZABÓ ZSUZSA
Versei
KOVÁCS FRANCISKA MÁRIA
Aminek nincs neve
MARTON RÉKA ZSÓFIA
Versei
FÜLÖP GYÖRGY
Egy fényképről, amely Bécs tornyait ábrázolja
Szőcs István
Tudni – rosszindulat dolga?
Cseke Péter
Ízléskultúrák és értékpreferenciák
Bakk Ágnes
Színházak, kocsmák, Dublin avagy Az ír lányok nem fáznak avagy Szilánkos kultúrbeszámoló
Kinizsi Zoltán
Mindeközben a Vadnyugaton...
Karácsonyi Zsolt
A busz csak holnap érkezik
Szántai János
Baj van a recepcióval
Lászlóffy Zsolt
Újraírt zene- és tánctörténet
Májusi évfordulók
 
Oláh András
Versei
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 8. (622.) SZÁM — ÁPRILIS 25.

a címzett ismeretlen
 
délutánra vártalak aznap de kint már
az utcalámpák doromboltak álmosan
mikor az ingemen igazgattad
zavartan a gyűrődéseket
idegen voltál – mint még sohasem –
mosolyod sírásba botlott
éreztem a maró sós ízt az arcodon
ajtó csapódott s tudtam
nem hagytál el csak kiveszett az ujjaidból
az a bizsergető szomjas fájdalom
ahogy ügyetlenül elejtettelek
mikor a lépcső alattad örökre elfutott


hogy magadba zárj
 
a levelek is visszafelé hulltak azon az éjjelen
beleolvadtunk az erdő szövetébe
cipőm orrát bámultam félszegen
a bugyrot ahová Isten száműzött
karjaid rejtekében vacogtam – hagyva 
hogy az esőcseppek végigfolyjanak 
                                  szerelmünkön
hogy benned lassan átmelegedjek
s hogy magadba zárj – 
   mint gyűrűiket a fák


terepszemle
 
folyton más az irány
– mi alvajárók birkaként legeljük 
a maradék szívverést
s már jön is egy új koreográfia
amelyben mindegy hogy mégy
vagy csak nem maradsz
– megállni itt úgyis tilos –
ám ha kifogyunk is a fényből
a rólunk szóló életfilmben vágóképnek
talán még mindig jók leszünk

 
zátonyok
 
az álmokat hátára veszi az éjszaka
s az ébrenlét roncsoló zátonyai közt 
navigálja mintha a sziklákról 
visszazúduló hullámok zokognának
s én rettegek: reggelente
kinek a lelke ébred bennem




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében