"kilépnek a megváltatlan homályból"
Kereső  »
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 9. (623.) SZÁM — MÁJUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
László Noémi
A napsütötte tér
FERENCZI SZILÁRD
Kinőni a kígyóbőrből - Beszélgetés Benedek Szabolcs íróval
Bogdán László
Vaszilij Bogdanov: Az amerikai füzetből
Szőcs István
Történész humor avagy Rémtörténelemisták
Sigmond István
Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben 13. - Marslakók
Tóth Kinga
Versei
Móritz Mátyás
A halottak napjára virradó éjszaka
TINKÓ MÁTÉ
Árva nézésével hirtelen
ANDRÉ FERENC
Atlasz bírja
JANUSZ GŁOWACKI
West Avenue
Benő Attila
Versei
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
Jubileumi könyvfesztivál: az „elfelejtve-megőrzés” kockázata
Fodor Györgyi
De mi van a pulton?
Jakab-Benke Nándor
A pozíció gyereke
BENE ZOLTÁN
A víziboszorkány
Hírek
 
BENE ZOLTÁN
A víziboszorkány
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 9. (623.) SZÁM — MÁJUS 10.

Amint visszaérkezett a falunkba, nyomban eleredt az eső. Három esztendeig tartó keserű aszály után nagy, kövér cseppekben hullott az égi áldás. Olyan boldogság áradt szét mindannyiunkban, hogy azt szavakkal leírni nem lehetséges. Legyen elég annyi: a faluvégi kurta korcsmáros minden vendégét meghívta egy nagy pohár bodzaszörpre. És ezt még azok is nagy örömmel kortyolgatták, akik soha életükben mást se ittak, mint sört, bort és pálinkát. Merthogy a faluvégi kurta korcsmáros közismerten fukar lévén soha azelőtt (és soha azután) nem ragadtatta magát ilyesmire. Jól példázza mindez, mennyire hiányzott már nekünk az eső. Nem csak a határ, de mi magunk is úgy szomjaztuk már, akár a sivatagba tévedt vándor az oázisban csörgedező forrást.
Eleinte idegenkedve néztük a jövevényt. Ap-rócska volt, az arca öreg, rövid, töredezett haja fénytelen és ritkás. Hosszú percekig még azok sem ismerték föl, akik atyafiságban állottak vele. Aztán a rezes orrú tanácsnok, a szatócsbolt tulajdonosa egyszerre lekoppintotta maga elé a poharát, fölvonta a szemöldökét, s megrökönyödve nyökögte:
– Csak nem a víziboszor… Akarom mondani, a Borbála?
Hát már hogy a csudába is ne! Hát, persze, hogy ő az, ki más is lehetne?! Töpörödötten és ráncosan, az igaz, megcsúnyulva, meggyötörve, alig-alig fölismerhetően, de itt van újra. Közöttünk, a falunkban. És máris egy kiadós záport hozott ajándékba, bizonyságul arra, hogy három évvel korábban valóban ő vitte el az egünkről a fellegeket, s amiért ő elment, azért nem esett az eső mifelénk. Most, ím, új életet lehel a földbe, a falunk határában elterülő lágy hantú mezőket virágba borítja, a kutakat föltölti, az utakon elveri a port. Ahogy néztem törődött, összegyűrt arcát, eszembe jutott, milyen volt, amikor távozott: sudár és szépséges, bőre akár az alabástrom. A haját maga után húzta a földön, azzal söpörte el tulajdon nyomait. Mi, szájtátiak, sunyi módon összesúgtunk a háta mögött: a víziboszorkány, ott vonul a víziboszorkány! Azon az estén a bíró elégedetten hümmögött, és bölcsen kidoboltatta, örvendezzen mindenki, hálatelt szívvel vigadjon, végtére is megszabadultunk egy galád teremtéstől.
Csakhogy három nap sem telt el, s fény derült az igazságra: mégsem őmiatta ölte magát kútba annyi ifjú. Nem ő okozta vesztüket, hanem Misch Tünde, akit attól fogva csak Hamisch Tündeként emlegettünk. Egy levél okozta Hamisch Tünde vesztét, egy levélből derült fény sötét lelkére, babonás szívére, delejes gonoszságára. Ez azonban mit sem változtatott azon, hogy ő, a vérig sértett Vízi Borbála, nyomtalanul eltűnt. S magával vitte az esőt.
Ám most hazatért. S vele a zivatar.
Odaléptem hozzá.
– Mi történt veled? – kérdeztem.
Csak nézett rám nagy, szomorú szemmel.
– Mi történt veled, Vízi Borbála? – kérdezték többen.
Csak nézett ránk nagy, szomorú szemmel.
– Mitől változtál meg ennyire? – firtattam.
– Mitől, Vízi Borbála? – firtatták többen.
Ő csak nézett, nem felelt.
– Még ti kérdezitek? – rivallt ránk valaki, s mi elcsendesültünk, sajgó orcákkal oldalogtunk el.
Vízi Borbála csak nézett utánunk, szomorú szemmel.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében