"tudjuk, mindent lehet"
Kereső  »
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 15 (629.) SZÁM — AUGUSZTUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
A kultúra ára
SZÉKELY FERENC
Aranykapcsos szeretet - Beszélgetés a 75 éves Csire Gabriella írónővel
Bogdán László
A katona és a démon - 63. A félreértések tisztázása
Sigmond István
Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben 17. - A tetszhalott
Murányi Sándor Olivér
Medveölelő
SZTERCEY SZABOLCS BENEDEK
Versei
ADORJÁNI PANNA
Rövidprózái
Gálla Edit
Versei
KISS ERNŐ CSONGOR
Huszonnégy mai magyar története
Bréda Ferenc
Hermész Héroszai
Szőcs István
Igaz – vagy valóság?
BORCSA JÁNOS
Görömbei András (1945–2013)
Vallasek Júlia
„Jó fényt!”
Borsos J. Gyöngyi
Olyan kicsi Laskák vagyunk
Szántai János
Kim Ki-duk visszavág
Boda Edit
Pirkadatkor a bisnyicár
Hírek
 
Bréda Ferenc
Hermész Héroszai
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 15 (629.) SZÁM — AUGUSZTUS 10.

Isten sokáig éltessen, drága Pista Bácsi!

Szőcs Istvánt köszöntöm.
Az irodalom- és színházkritikust.
A művelődéstörténészt.
Az esszé- és regényírót.
A szerkesztőt.
Az újságírót.

Szőcs Istvánt köszöntöm.
A szakácsművészet gyakorlóját.
Az illemtan-pedagógust.
A tanárt.
A pszichológust.
A nyelvészt.
A műfordítót.

Szőcs Istvánt köszöntöm.
A bukaresti Ifjúsági Könyvkiadó 
szerkesztőjét.
A kolozsvári Utunk szerkesztőjét.
A bukaresti Előre szerkesztőjét.
Szőcs Istvánt köszöntöm.
A Helikon főmunkatársát.
Az Aranytoll-díj kitüntetettjét.

Szőcs Istvánt köszöntöm.
A Kritikus holdtölte
(regény, 1965) íróját.
A Rovarcsapda
(bűnügyi regény, 1969 szerzőjét.
Az Üvegfedő (regény, 1971)
megalkotóját.
A Délibáb (polemikus pamflet, 1973)
megíróját.
A Más is ember (illemtan, 1975)
megalkotóját.
A Selyemsárhajó
(művelődéstörténeti tanulmányok, 1979)
gondolkodóját.
Kövi Pál Erdélyi lakoma című szakácskönyvének (1980)
a társszerzőjét.
A Félrejáró ingák (tanulmányok, cikkek, 2004)
alkotóját.

Szőcs Istvánt köszöntöm.
A Családfőt.
Atyánkat.
A Nagy Apát.
A Lélekvezetőt.

Szőcs Istvánt köszöntöm.
A Nagy Mű magiszterét.
A humor varázslóját.
Az ész érzéseit.
A szív gondolatait.

Szőcs Istvánt köszöntöm.
A sumírokat.
Gilgameszt.
Osziriszt.
A festőket.
A szobrászokat.
A nonkonformistákat.
A zseniket.


1. Minden irodalomtörténetnek megvannak az alapkőletevő Mesterei, Imho-tepjei és Kőmíves Kelemenjei, tumulus-tervezői és kötélfeszítői.
Minden égretekintő s eképp fölfele ívelő irodalomnak megvan a maga mega-Templomépítő Hirám Mestere.
Minden szellemépítészeti kornak megvan a maga Korvin Mátyása és Le Corbusier-je. 
S minden újrateremtődő, növekvő kultúrának megvan a maga Nóvuma és a maga neo-Noéja.

2. Szőcs István minden szempontból rendkívüli alkotó.
A rendkívülieket pedig a Nagy Ősanyai, Héra-i Érosz léleknemző gyümölcseinek, vagyis héroszoknak nevezi a különböző pszichikai görcsök föloldására szakosodott s ezenmód nyilván, hogy ezoterikus jellegű görög mitológia.

3. Amolyan entitássá, azaz közösségi lényekké vált fél-istenek a héroszok: olyan korszaknyitó újításokat és eladdig soha nem látott technikai vagy szellemtudományi csodákat hoznak létre a többnyire még gyerekcipőben tipegő-botorkáló s imitt-amott még alig totyogó emberiség számára, amelyeknek a megtervezésére és létrehozására a hétköznapok robotikus ismétlődésébe és fantáziahiányába oly természetesen belesímuló egyén egyszerűen képtelen.
Műveik és cselekedeteik révén a héroszok óhatatlanul meg- és túl is kell haladják a banális személyiség létszintjét és teljesítményeit. 

4. A héroszok ugyanakkor fölöttébb céltudatosak. 
Kitartó és huzamos erőfeszítéssel civilizatórikus munkákat végeznek el a gyakorta még alaposan ostobácska emberiség mindinkábbi fölemeléséért.
Tetteik megvalósítását természetesen különböző akadályok nehezítik.
„(…) az analfabetizmus − helyesebben az írásbeliség hiánya − csak a modern kor viszonyai között jár együtt szükségszerűen a nagyfokú műveletlenséggel. Voltak korok és népek, amelyek az írást ugyan nem használták − sőt, esetleg éppen tiltották azt −, de fejlett műszaki alkotásaik, társadalmi életük és szellemi alkotásaik voltak. Elképesztő mennyiségű ismeretanyagot tudtak memorizálni − főleg versben − a hajdani  ‘írástudatlanok’.”  Szőcs István, Selyemsárhajó. Művelődéstörténeti tanulmányvázlat. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979, pp.102/103.

5. Ugyanakkor a héroszok műveit biztos futurológiai siker koronázza: végtére is a történelem őket igazolja.
Héraklész szükségszerű módon ki kell tisztítsa Augiász istállóit: az állattenyésztés óhatatlanul a hű Hügéniával kezdődik.
 „A teljes mitológiai panteont tehát négyféle isteni személyiség teszi ki: 1. az istennő, aki maga is háromarcú − szűz, majd anya, végül banya −, azaz ‘Hekaté‘, ide tartoznak elsősorban az összes Hold- és természetistennők; 2. a pásztor istenfiú, az áldozat, a szenvedő isten − Dumuzi, Tammúz, Dionüszosz, Orpheusz, Mózes típusúak; 3. a küldönc-istenek, azaz a közbenjárás, a ‘beavatottság’ isteni szemályiségei, a táltos ló, táltos kecske, Thot, Hermész típusúak − és végül 4. a harcias, villámokkal nyilazó, mennydörgő atyaistenek és az őket mintázó héroszok, fiaik, a patriarchalizmus megalapítói: Marduk, Zeusz, Jehova mint a seregek ura, és a Gilgames, Enkidu, Héraklész, Toldi típusú félistenek, regehősök. Mindenik istenféleség minőségét egy-egy életforma alakította éppen olyanná; és együttjelentkezésükkor az ókori társadalmak négy rétegét, rendjét, azaz kasztját képviselik: a földmíveseket, pásztorokat, a papokat és a katonákat. A fejlődés során a földmíves-pásztori réteg összeolvad, és helyét a kézmíves vagy kereskedő ‘rend’ veszi át, sok helyt viszont ezek a papi rendbe illeszkednek be, ezeknek emlékét őrzik a gyógyító, varázsló kovácsok stb.” I.m., p.136.

6. Szőcs Istvánnak nem 12, hanem 12 X 100 X 2 publicisztikai munkája látott napvilágot az eleddig már betejesedett 6 X 10 esztendő alatt.
Ez a szinte hihetetlen szellemi bőség, ez a tettdús termékenység, ez a mindent magával ragadó sodrás, ez a magasfeszültségű spirituális váltóáram, ez az állandó ide-oda cikázó, hermészi információcsere jellemzi Szőcs István munkásságát.
Három nemzedék olvasta-olvassa, és fogja olvasni.
Az irodalomban járatos olvasók közül talán egyetlen sincs, aki ne olvasott volna legalább egyetlen Szőcs István-írást, cikket vagy könyvet a több mint hatvan éves írói munkásság ideje alatt.

7. Szőcs István művei mindig me-ditatívak, avagy pontosabban: zsigerileg elgondolkoztatóak.
„Hermészt gyakran ábrázolták báránnyal a karján, akárcsak később Krisztust. Jelképe a szárnyas aranykos. Egyik jellemzője az Euangélosz, azaz ‘jóangyal’, őrangyal. Kifejezetten ‘megváltó’ jellege is van (a hermetizmus egyik központi gondolatmenete is a megváltáshoz kapcsolódik, ez a szóteriológia), aki megszabadítja a lelkeket és átkalauzolja az alvilág borzalmain.” I.m., p.30.
A Szőcs István-i meditáció valójában medikáció is egyben: lelki gyógyfolyamat, belső fölépülés, vagyis pontosabban épp az a pszichikai megtisztulása az énnek, amely az emberi erényfejlesztés mindenkori és állandó próbaköve.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében