"tudjuk, mindent lehet"
Kereső  »
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 15 (629.) SZÁM — AUGUSZTUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
A kultúra ára
SZÉKELY FERENC
Aranykapcsos szeretet - Beszélgetés a 75 éves Csire Gabriella írónővel
Bogdán László
A katona és a démon - 63. A félreértések tisztázása
Sigmond István
Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben 17. - A tetszhalott
Murányi Sándor Olivér
Medveölelő
SZTERCEY SZABOLCS BENEDEK
Versei
ADORJÁNI PANNA
Rövidprózái
Gálla Edit
Versei
KISS ERNŐ CSONGOR
Huszonnégy mai magyar története
Bréda Ferenc
Hermész Héroszai
Szőcs István
Igaz – vagy valóság?
BORCSA JÁNOS
Görömbei András (1945–2013)
Vallasek Júlia
„Jó fényt!”
Borsos J. Gyöngyi
Olyan kicsi Laskák vagyunk
Szántai János
Kim Ki-duk visszavág
Boda Edit
Pirkadatkor a bisnyicár
Hírek
 
Hírek
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 15 (629.) SZÁM — AUGUSZTUS 10.

Negyvenkét éves korában, június 24-én vonat gázolta halálra Rafi Lajos költőt. Rafi 1970-ben, Marosvásárhelyen született cigány kovácscsaládban. Egyéves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárádmentéről. Iskoláit Gyergyószárhegyen és a gyer-gyószentmiklósi mezőgazdasági szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett, ekkor jelent meg nyomtatásban első verse. Hat gyermek édesapja volt. Bádogosságból tartotta fenn családját, Szárhegyen élt. Földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg a budapesti L’Harmattan Kiadó gondozásában, a kötetet svéd nyelven is kiadták. Második kötete Az élet számlája címet viseli. Versei olvashatók a Találkozások című antológiákban, roma költők verseit tartalmazó gyűjteményes kötetekben és internetes irodalmi portálokon.

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 80. évében, június 25-én elhunyt Marsall László Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Marsall 1933. november 3-án született Szegeden. Költői pályakezdését Weöres Sándor segítette, őt tekintette mesterének. A költő eleinte alkalmi munkákból élt, majd a Magyar Rádióhoz került, ahol 1957 és 1967 között külső munkatárs volt, 1967-től pedig az irodalmi osztály belső munkatársaként dolgozott. 1970-től szabadfoglalkozású író volt. Első kötete, a Vízjelek 1970-ben látott napvilágot. A hatvanas években tagja volt a Belvárosi Kávéház legendás hírű értelmiségi társaságának. Második könyve, a Szerelem alfapont 1977-ben, a Porcelánfigurák 1980-ban jelent meg. További kötetei: Egy világ mintája, Negyvenegy öregek, Holdraforgó, Város papírmadárból, Pókhálófüggvények, Tatus és szörnyei, A megpördített orsó, Szélketrec, Holnapután. Válogatott kötetét 1989-ben, a gyűjteményest 2002-ben adták ki. Írt drámákat, rádiójátékokat, ezek mellett festészettel, grafikával is foglalkozott.

Július 24. és 28. között a Fiatal Írók Szövetsége második alkalommal rendezte meg nyári táborát a fiatal irodalom Kárpát-medencei találkozójaként. A Visegrádon megtartott táborban az érdeklődők ezúttal Barnás Ferenccel, Térey Jánossal, Oravecz Imrével, Bartis Attilával és Kovács András Ferenccel találkozhattak, akik a műhelymunkák után tartottak felolvasásokat, beszélgetéseket a táborlakóknak. Napközben műhelymunka zajlott, kisebb csoportokban: a kritikaműhelyért Szilágyi Zsófia, a prózaműhelyért Hermann Zoltán és Csepregi János, míg a líraműhelyért Sirokai Mátyás, Győrffy Ákos és Bajtai András felelt. A műhelymunkák és az esti nagybeszélgetések után kiadók és (online) folyóiratok mutatkoztak be, köztük a Magvető, az Európa, a Scolar, a Kalligram, a Bárka, a Látó, a Litera és a Prae. A tábor – szinte már hagyományos módon – ezúttal is Kritikustusával indult, melyen FISZ-szerzők legfrissebb köteteiről volt szó. A táborban performanszt mutatott be a Kompánia Színházi Társulat.

A Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület tizedik alkalommal rendezte meg a Partiumi Írótábort, ezúttal Hagyomány, haladás, megmaradás címmel, július 4. és július 6. között. A X. Partiumi Írótábor fő témája idén a hagyományok ápolásának kérdése volt, ezzel összefüggésben kerültek megrendezésre a programok. Olyan alkotók, írók, irodalomtörténészek adtak elő, mint Pomogáts Béla, Bertha Zoltán, Mezey Katalin, Oláh János, Szentmártoni János, Fleisz János vagy épp Hodossy Gyula. 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében