"Egyik életből a másikba siklom"
Kereső  »
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 16. (630.) SZÁM — AUGUSZTUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
A nyári kép
Egyed Péter
Dávid Gyula, az irodalomtörténész
Temesi Ferenc
Egy barát, aki él - Szőcs Géza 60
ANA BLANDIANA
Versei
Zsidó Ferenc
Huszonnégy
Sigmond István
Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben 18. - A kétarcú ember
ANDRÉ FERENC & SZÉKELY ÖRS
Szónettó és Szóbruttó - négyszemközti tizennégysorosok
Balázs K. Attila
Egy hajszál útja
GOMBKÖTŐ MAGDÁS EMŐKE
Esett
Szőcs István
Menetközben – Divertimento
Lászlóffy Csaba
Hűtlenek hűsége
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA
„Vitalitás és melankólia”
JANKÓ SZÉP YVETTE
Fesztivárda 25
László Noémi
Élő irodalom: Helikon a völgyben
Lászlóffy Zsolt
Richard Wagner és a kolozsvári publikum
Szeptemberi évfordulók
 
Lászlóffy Zsolt
Richard Wagner és a kolozsvári publikum
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 16. (630.) SZÁM — AUGUSZTUS 25.

Magyarország első zenei szaklapja, az Ábrányi Kornél szerkesztésében, 1860–1876 között megjelenő Zenészeti Lapok tallózásakor bukkantam rá az alábbi ténymegállapításra: „A kolozsvári szinház operája nem áll valami magas szinvonalon, de be lehet érni vele, ha nem követelünk sokat s ha tekintetbe vesszük a helyi viszonyokat. Wagneri-dalműveket nem képes interpretálni (ez különben nagyobb városok szinházain is megesik) de kisebb keretű, egyszerűbb operákat elég sikerrel ád elő.”1
No de nem érdemes leragadni mindjárt a jellemzés első mondatánál, annál is inkább, mert az amúgy tárgyilagos beszámoló megjelenése óta eltelt majd’ másfél évszázad alatt a kolozsvári operajátszás elég jelentős változáson ment keresztül. Lakatos István zenetörténész közli például, hogy Janovics Jenő igazgatásának időszakában – éppen száz évvel ezelőtt: 1913. január 2-án – mutatták be Kolozsváron az Ábrányi Emil fordításában színpadra kerülő első Wagner-operát: „Az idény legnagyobb eseménye az első kolozsvári Wagner-zenedráma műsorra tűzése volt. A bolygó hollandi előadásával az operai részleg bebizonyította, hogy már nehéz feladatok megoldására is vállalkozhat.”2 Születésének centenáriumán így tisztelegtek a német zeneszerző előtt, napra pontosan hetven évvel a mű drezdai ősbemutatóját követően. Lényeges, hogy A bolygó hollandi továbbra is szerepel a kolozsvári magyar színtársulat műsorán: az 1943/1944-es évadban például, a háborús időszak ellenére, új díszletekkel és új szereposztásban adják elő, Oláh Gusztáv rendezésében és Vaszy Viktor karmester közreműködésével. Sőt, egy másik Wagner-opera, a Tannhäuser is ugyanebben az évadban, 1944. június 9-én kerül bemutatásra Kolozsváron. Nem árt kiemelni, hogy A bolygó hollandi újabb felújítására 1957. november 23-án kerül sor, amikor a kolozsváriak Jánosházy György új fordításában és Szinberger Sándor rendezésében hallhatják-láthatják Wagner zenedrámáját az időközben megalakult Állami Magyar Opera színpadán. „A bolygó hollandi »csak« 28 előadást ért meg (…) Később, huszonöt-harminc év múlva sokan kérték a felújítást, az opera azonban elzárkózott előle” – emlékszik vissza Laskay Adrienne nyugalmazott karmester, karigazgató.3 (A mű ma kizárólag a kolozsvári Román Opera műsorán szerepel.)
Örvendetes, hogy nem kell túl sokat várni a folytatásra: 1964. július 5-én A nürnbergi mesterdalnokok premierjét a kolozsvári közönség szűnni nem akaró vastapssal jutalmazza, de a szakma is igen elismerően nyilatkozik a rendezőről és csapatáról – elsősorban Rónai Antal karmesterről: „Hazánkban most hangzott el először rövidítetlen formában Szinberger Sándornak, a kolozsvári Állami Magyar Opera fáradhatatlan művészrendezőjének jóvoltából. Megmutatta, hogy a »hosszú« Wagner-opera este héttől éjfélig bűvöletben tart, ha a tolmácsolás hiteles (…) Rónai Antal a több mint négyórás előadás szakadatlan lendületéről messzemenően gondoskodott. Valósággal szuggerálta a zenekar lelkes tagjait” – számol be Szegő Júlia a nem mindennapi élményről.4
A Wagner-operák sora a Tannhäuser 1981. július 9-i bemutatójával (valójában 37 év utáni felújításával) folytatódik: a nemrég elhunyt Závodszky Zoltán fordítását felhasználva, Vargha Zoltán rendező Hary Béla karmester segítségével kettős szereposztást állíttat ki; a nyilvánvaló művészi kompromisszumok ellenére is izgalmasnak mondható előadásról Fehérvári László elismerően ír az Utunk hasábjain: „Aztán az idei július elején megtörtént a csoda: Kolozsváron bemutatták és hatalmas sikert aratott a Tannhäuser! Az, aminek az első (július 9) és a második (július 12) premieren tanújává váltunk, csupán az intézmény már-már legendás hőskorát jelentő operabemutatóinak sikerével tudjuk (lehet) összehasonlítani.”5
Sajnos, a legutóbbi kolozsvári Wagner-bemutató, A Rajna kincse 1983. október 18-i koncertszerű előadása – mellyel a Ceauşescu-diktatúra utolsó, legszörnyűbb éveiben nyíltan leépülésre „ítéltetett” intézmény a mostoha, kultúraellenes viszonyok között is a nagy német zeneszerzőre kívánt emlékezni halálának centenáriumán – Blum Tamás remek fordítása és a ragyogó szereposztás ellenére is csak felemás megoldásnak bizonyult.
Az idei nemzetközi Wagner-év – Richard Wagner születésének bicentenáriuma – az „Európa kulturális fővárosa” címre pályázó Kolozsvár számára is egy újabb esélyt jelenthet. Talán. De bízhat-e egyáltalán a kerek évfordulókban a Wagner zenéjéért lelkesedő publikum? „Valójában a kolozsvári közönség, mely annyira fogékony a jóra s szépre, azt érdemelné, hogy oly művészek előadásában részesüljön, kik fejlett és nemesült izlésével legalább is egy niveau-n állanak. Kolozsvártt meg van a műszeretet, a lelkesedés, a pártfogás, de hiányzanak az eszközök, melyekkel a dicséretes tulajdonokat értékesitni lehetne. S ezen mindenesetre segitni kell, s reméljük, hogy idővel segitve is lesz.”6 Úgy tűnik, a recepttel már a 19. századi krónikás is tisztában volt…


Jegyzetek

1Zenészeti viszonyok Kolozsvártt. In Zenészeti Lapok, XI/28. (1871. ápr. 30.), 441. A cikkíró szignója: á – e. 
2Lakatos I.: A kolozsvári magyar zenés színpad. Kriterion, Bukarest, 1977, 79.
3Laskay A.: A kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve. Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2003, 96. 
4Szegő J.: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok. In Új Élet, 1964/15. Idézi Laskay A.: I. m., 133–134.
5Fehérvári L.: Legyőzött akadályok. In Utunk, 1981. augusztus 14. Idézi Laskay A.: I. m., 272.
6Zenészeti viszonyok Kolozsvártt. In Zenészeti Lapok, XI/28. (1871. ápr. 30.), 443.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében