"hátha lehetne vívni újból"
Kereső  »
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 19. (633.) SZÁM — OKTÓBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
A történelem arcai
Papp Attila Zsolt
„Én szabad vagyok” - Beszégetés a 75 éves Szilágyi Istvánnal
Ferenczes István
Hollóidőben
Szakolczay Lajos
Szabadságváltozatok
Király László
Legényes
Fekete Vince
Szilágyi a magasban
Sigmond István
Egy ateista tanácsa: higgyetek Istenben 20. - Nemes versengés
Hajós János
Bagatellianus űrutazása
SZABÓ IMOLA JULIANNA
Liszka hintája
Horváth Előd Benjámin
Versei
ANDRÉ FERENC
„533 És ezt is megírod?”
Czakó Gábor
Egyén, nemzet és nyelv
Szőcs István
A székelykapu – és másféle kapuk I
Varga Melinda
Versei
Borsos J. Gyöngyi
Az a bizonyos fokhagymacikk
FLEISZ KATALIN – LAKATOS ARTUR
Korunk hősei? Kisembersorsok a közelmúlt magyar filmjeiben
Lászlóffy Zsolt
A zenei szépség keresése – Angi István 80
Hírek
 
Hajós János
Bagatellianus űrutazása
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 19. (633.) SZÁM — OKTÓBER 10.

(Rezgőnyárfa)

Itt ülök
a rezgőnyárfa árnyékában,
az ifjú Borges
ezt elmének nevezi,
nem tudja ő sem,
hogy a fánál az árnyék,
több-e avagy kevesebb.
E bizonytalanság 
erősebb a halálnál.


(Homo habilis)

Alszik: gyakorol.
Dárdahegyet 
és rakétát készít.
Hegyeket tologat.
Obulust veret, 
beleszeret a Holdba.
Alszik: csomagol. 
Csillagvizsgálóval
fürkészi saját tenyerét.
Jajgat, ha boldog.


(Holdszezon)

Vakok szemüvege a Hold.
Testet ölt általa
minden, ami nincsen.
A holdkórosok imája
egyetlen pontból álló mondat.
Farkasok bibliája a Hold,
ordasmennyország.
Szerelmesek képernyője a Hold.
Fénybe fagyott Pompeji,
megkövesedett pornó.


(Kentaur)

Mi lakunk itt is,
ezt az idegen bolygót is
emberek lakják.
Műanyaggal párosuló
emlős kőzetek.
Szerves tükörképek
és dohányfüstből klónozott
kentaurok, szentek. Emberek –
ameddig a képzelet ellát.
Sehol egy földönkívüli lélek.
Sehol egy képzeletfeletti föld.


(Konstelláció)

Idefenn csak sakkozni lehet,
nyerészkedő hajlamainkat
szoktatni a súlytalansághoz...
A lépések között 
fényévek telnek el,
pályát cserélnek lassan 
a bolygók s a bábok –
de mattot kap addig az ember,
és mattot kapnak a csillagok.


(Nyersanyag)

Csillaghamuban gázolunk.
Átutazunk önmagunk
korábbi halmazállapotán.
Feltűnő fölösleg gomolyog.
Az elfuserált földi zsigerek
sugárzó, nyers anyaga.
Lehettünk volna százkarúak!
Harmadik szemünkre,
nikotinbarát szívre meg tüdőre
nem maradt idő. Mivelünk
valaki örökké siet.


(Amnézia)

Néha elfelejtem, 
hogy meghaltam,
s hogy a Földön, 
semmi keresnivalóm.
Álmomban olykor 
kimegy a fejemből,
hogy nincs is fejem,
és tkp. álmaim sincsenek. 
Mágikus 
amnéziámnak köszönhetően,
élek, mint bárki más. 
A múmiák titka:
a felejtés balzsama.


(Vákuum)

A tökéletes üresség
metropoliszában,
galaktikus nyomornegyedekben 
járunk. Ismerős minden:
a vénséges semmiség 
jéghideg gyomrában
egymásba zuhan mindaz,
ami valaha történt. Halottainál 
öregebb itt az ember.
Milyen lármásak odalent
a Föld-i sírok!


(Paramerika)

Hazakerültem végre,
lábat lógatok
a világ végén.
A mozdulatlanság vizein
hajóztam ide.
Az ott a Szabadság, szobor!
A semmiből faragott
műalkotás,
a tökéletesen túli,
a leleplezetlen.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében