Az összeállításunkban szereplő szövegek az Erdélyi Magyar Írók Ligájának a Kolozsvári Magyar Napok keretében megrendezett irodalmi rendezvénysorozatának Panegyrikusz-péntekén születtek és hangzottak el, augusztus 23-án a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéház teraszán.
FEKETE VINCE
Dicssztina
Sándor Krisztina ürügyén
Tusványoson folyik az Olt…
Vize tiszta… Nem lesz… Csak volt.
Ami már volt, az tán nem lesz?
Nekem, Múzsa, mégis kellesz…
Jól figyelj hát, sasolj engem,
mikor e Nő dicsét zengem.
Nem is zengem, csak próbálom,
poroszkálok tán lóháton,
s nem aszfalton, dűlőúton,
miközben a lantot nyúzom,
üggyel-bajjal nyekergetem,
s hozzá torkom reszelgetem.
*
Arany, tömjén, s kicsi mirha…
Akárcsak azt Sántha írja,
ez pont olyan népi kezdet,
amilyenné gyúrtam eztet…
(De kén’ még némi spiritusz,
hogy pane legyen, s girikusz;
s amint ez itt elvárható:
Eszméje még… s kihántható.)
*
Tudjátok, hogy a szembeszél
– legyen bármily a szentbeszéd –,
kamattal mind visszaszórja,
s nedves lesz a nadrág szárja;
ezért e toll nem hibázhat,
mikor Sándor Krisztinának
kellemeit elzengendi,
dicsér csak, röviden, s ennyi.
Szép kicsi hölgy, igen helyes,
faros, kardos, csinos, mellyes,
száz százalék az az eset,
aki tíz talpára esett…
Írnék többet, fényezhetném,
kényeztetném, dicsérhetném,
de hagyom, a munka javát
végezze csak György úr. Nahát!
A fűszer
Gáll Attila ürügyén
Félre píszik, internetek,
ámuljatok, s figyeljetek,
Ti, tanúi a nagy időknek,
verset kikről alig kőtnek,
Piripócstól Botswanáig,
aki nem volt mostanáig
versbe rázva, sem gatyába,
figyeljen hát az az árva,
hogy tákolom rímbe mármost
jó komámat, a Nagy Gálost…
*
De elején kérjük szépen,
akit szokás ilyenképpen:
édes Múzsám, segíts engem,
amikor e dicset zengem,
égi szellők, ízes zengzetek,
fülemben Róla zengjetek,
penegiri… himnusz, ének
Gáll komámnak, termetének;
s arra is legyen egy tender,
hány mázsából lesz egy ember:
egy nyolcvanegy, s kiló= hetven,
akárhogy is: szabvány eppen.
*
Mert ő öröm az ürömben,
neki is én nemkülönben,
nem is ilyen ódot, esszét
kéne írnom, hogy terjesszék
aztán a négy égtáj felé…
(Kellett volna eddigelé.)
Ajánlom hát Gálos komám,
hadd szedjék szét ezek után:
kapkodják a menedzserek,
mindenféle inges gyerek,
kaparják ki, mint az opált,
lízingeljék, mint az Opelt,
és ha jönne újabb fószer,
ide vele, Gáll A fűszer.
FARKAS WELLMANN ENDRE
Beás-Gyopáros dicsérővers
Annyira szép ma az arcod a fényben angyali kedves
engedd hogy pár sor ma buján beragyogja e képet
légy te a földön, mint a madár a szabad levegőben
boldog a vágy mint angyali őröd el ne eresszen
nézd ez a kerge világ ha ma úgy is a más gyönyörében
fürdene folyton: mocska alatt légy tiszta te szépség
légy te, akárcsak a nyári gyümölcs, a virág kikeletkor,
dús fény, gazdagon érő, isteni, édeni étek
légy te ma minden, égi anyagból légy te a létem
messzire fénylő, nagy, lila lángú mennyei mécses
káoszból kiszakadt pici föld vagy tétova bolygó
robbanj fel idebent és töltsd teli űrszemeteddel
téged imádó, bús költőd, hogy élni tanuljon!
LÁSZLÓ NOÉMI
Zsidó Ferenc dicsérete
Lám, e komoly, deli ifjú már majd’ három utódot nemzett,
Melyért félmázsányi husát majd évekig áldja a nemzet.
Nem is egy: három nép, e hazának tájait osztják.
A román, a magyar és a harmadik nem komi, votják,
Nem mari, manysi, se vepsze, se vót,
Vándor-féle, ki jól kezeli a vonót.
Mert Franciscus e három népről értekeze,
S Könczei asszony húzta a textust, ott, ahol érte keze,
Hol a mi fényes elméjű tudorunknak
Úgy tetszett, hogy a vándorok élni tanulnak,
De azért isteni munkájának létezik, íme, gyümölcse:
Eljött, hogy idejét ragyogóan a Bulgiba’ töltse.
Szenkovics Enikő panegyrikusza
Hírlik ez asszonyról, hogy úgy bírkózik a sorssal,
Mint zuhogó vizek árja az éjjeli holddal.
Nappal főz, fiait tereli, csuda dolgokat intéz,
Éjjel fordít, helyesen ír, míg a hajnal a földre pilinkéz,
Reggel álmodik, addig, ameddig a hajszál
Ujja közül a hideg csempére alászáll.
Szentes Zágon nemzetes úrról
Szentes Zágon nemzetes úrról szól ma az ének,
Mert ecsetét nekiszegzé ő a közönség árva szívének,
S fest vala azzal zöld polipot, üde cápát, kék elefántot,
Űrbálnát, vízi dinnyét, verebet és kacifántot,
És ki a festményt nézi, tőle sosem menekülhet:
Valami játékos, fura érzést benne serényen elültet.
Erdélyi Tündéről kelt himnusz
Kéklő szempár gazdáját illesse dicséret,
Mert akiről most szólok, imáiba foglal téged,
Vagy ha beteg vagy s fekszel, segít ő bírni a terhet,
Kétségbeesés helyébe lelni türelmet,
Ő, aki Tünde, hajába nem vegyül őszök ezüstje,
Szűzi mosollyal méhe gyümölcsére büszke.
VARGA LÁSZLÓ EDGÁR
Zsigmond Andrea
(színházkritikus, dramaturg, szerkesztő)
zúgnak az amfiteátrumok tapsol százezer éhes
jó kultúráért pitiző csupa szív deli ember
ámbár oly veretes szava egynek sincsen e téren
mint neki áldják thália fényes sergei lear-rel
ványával egyetemben és hódoljanak ennek
szerkesztője e nő gyönyörű puha szerkezeteknek
Balázs K. Attila
(író, költő, egy villanykerítéseket, vadvédelmi kerítéseket
gyártó cég vezetője, két gyermek édesapja)
zeusz ím áldja meg őt kicsi vad seregek örizőjét
bánatos ős vadak ernyedt csordák istene ő ki
bántó szélnek is útját állja ha bégeni kezdnek
jó barikák üde éteri rétjeiken amit ő véd
isteni villanypásztorok mestere ő suta őzek
és szavak istene két gyerek apja is áldja a jó ég
