"szemében egyszervolt házak állnak"
Kereső  »
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 23. (637.) SZÁM — DECEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Müller Csaba
Sztánai pillanatkép – Kós Károly születésének 130. évfordulóján
László Noémi
A művész a Szaturnusz kegyeltje – Interjú Végh Attila költővel, íróval
Végh Attila
Versei
Fried István
„Az is csak egészben a rész” – Tandori Dezső 75 éves
Sigmond István
Fényhegyek
Szakács István Péter
Rövidprózái
KULCSÁR ÁRPÁD
Versei
Lovász Krisztina
Gokartnovella
Fekete Réka
5 évszak (részlet)
BALÓ LEVENTE
Versei
GOTHA RÓBERT MILÁN
Az élet könyve
Dehel Gábor
Kiadó víkendház
Benő Attila
Egy század arcai (Részletek egy hosszabb költeményből)
Szőcs István
Képtelen jegyzetek
LOVASSY CSEH TAMÁS
Kolozsvár Error
Tulit Gyopár
Akárki, avagy szürkeség és önítélet
Orbán Zsuzsa-Lilla
Ismerős történetek
Kiss András László
Adriana Bădoi – Where to?
Hírek
 
Végh Attila
Versei
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 23. (637.) SZÁM — DECEMBER 10.

Átokhínár
 
Húzd ki a csónakkarót, hadd menjen.
Evezni nem kell, értő áramlatok a mélyben,
gondolatai harcsák, süllők, de ha ezt
elképzeled, nyálkás, tapadós lesz a hangulat,
és menekülhetsz tovább, ugyan hova.

Az áramlás múltat nyel, nem köp jövőt.
Erre a hullámra felülhetsz, ha akarsz.
Folyékony opálban táncol a hínár,
ez csalogató kép, de el ne képzeld,
hagyd élni kagylóit, halait,
ne menj biztosra, mint egy húshorgász.

Szóval ott tartunk, hogy a karót kihúzod,
felejts, felejts, felejts, felejts, mondja a víz,
oldódik minden kép, amibe valaha
gondolatban belekapaszkodtál,
omlik a balatoni ház, ahol gyerekkorodban…,
füstviperák nőnek nagymama hajából,
karácsonyfák, májusfák, jegenyék égnek,
ázik egy fekete-fehér budai utca, mint a bélyeg,
kihúztad a karót, az élet méregfogát,
legyen hát úr a kísértés, hogy az
elfelejtett szigeten valaki vár,
érzed őt, de soha meg nem látod,
mert felejt, mert már most elfelejt,
történjen bármi, ő ott áll majd a parton,
ahová csak hajóroncs vihetne el.


Kárhozottak temploma
                     A halottaknak
 
Halandó lélek teste.
Hullámzó csalánlevelek.
Láthatatlanba integetve.
Kerti esték feslenek.
Caravaggio tőrpengéje.
Villan a bevésett nárcisz.
A kerítést napfény érte.
Minden tudáson áthívsz.
Derengő kék oszlopok között.
Még tartom létem ritmusát.
Mészkő-éjszaka jött.
Hátamon hideg fut át.
Sivatag homokján csónak.
Színültig vízzel tele.
Mennyire gyűlölöm a jókat.
Kékül a csalán levele.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében