"szemében egyszervolt házak állnak"
Kereső  »
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 23. (637.) SZÁM — DECEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Müller Csaba
Sztánai pillanatkép – Kós Károly születésének 130. évfordulóján
László Noémi
A művész a Szaturnusz kegyeltje – Interjú Végh Attila költővel, íróval
Végh Attila
Versei
Fried István
„Az is csak egészben a rész” – Tandori Dezső 75 éves
Sigmond István
Fényhegyek
Szakács István Péter
Rövidprózái
KULCSÁR ÁRPÁD
Versei
Lovász Krisztina
Gokartnovella
Fekete Réka
5 évszak (részlet)
BALÓ LEVENTE
Versei
GOTHA RÓBERT MILÁN
Az élet könyve
Dehel Gábor
Kiadó víkendház
Benő Attila
Egy század arcai (Részletek egy hosszabb költeményből)
Szőcs István
Képtelen jegyzetek
LOVASSY CSEH TAMÁS
Kolozsvár Error
Tulit Gyopár
Akárki, avagy szürkeség és önítélet
Orbán Zsuzsa-Lilla
Ismerős történetek
Kiss András László
Adriana Bădoi – Where to?
Hírek
 
KULCSÁR ÁRPÁD
Versei
XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 23. (637.) SZÁM — DECEMBER 10.

folt, mosás után

barnává mosta a mosógép a véred
kedvenc lepedőmön,
(szánalmas, hogy van kedvenc lepedőm
kasmír, de nincs rajta kasmírkecske vére,
azt bezzeg lemosták gondos indiai kezek
egy hajnalban, alázúgó patakban.
és esténként, mikor kékké fagy kezük,
vállukon cipelik a még nedves lepedőket
s bámulnak a tűzbe, mi fölé kifeszítik)
nehéz volt ma reggel el- vagy odaképzelni téged,
azon meg sem lepődtem, hogy
lám, a felejtésnek van saját kémiája,
bár nem tudom, mi az eltűnt vörös képlete.

nagyapám mindenesetre
ott lógott kiteregetett bőrrel
mosott ingjei között a szilvafán
bőre majdnem mint fehér pergamen
rímelt a hóra, majdnem rímelt rá
(én is, gondoltam, rímekben írom meg ezt a verset
meg is írtam, de rémesre sikerült, na látod),
azért maradt arcán valami szürke félhomály
mint ez a lepedő, közelről látszik rajta:
nem válik semmivé a vér,
ha csak színe, s más nem is marad.

mondom, másnak fel sem tűnne,
én is csak úgy vettem észre, hogy ráraktam fejem,
s azt álmodtam, hogy ismét ott vagyunk
hetekkel abortuszod után,
s szexelünk persze, bár az orvos szerint
még nem szabadna, vagy már kellett volna,
s ha túl mélyre hatolok, másként sikítasz fel
s én titokban kissé élvezem bánthatásod.
de ekkor látom, hogy ágyéktájt tiszta vér vagyunk
ráadásul a kasmír lepedőn is folt éktelenkedik.

ne kérdezd nagyapámnak ehhez mi köze van


címtelen

a vörös pelargóniák
bársonyukba rejtve
ahogy neszét veszik
hogy
a szoba
a természet öblös
torkává vedlett
vedlette
magát
a vörös pelargóniák
eszüket vesztik
táncolnak
táncolnak
végig a vinilinen
mélyvörös izzásban
táncolnak
lehullani az
ágyterítőre

öledből úgy hullanak
a szirmok
mint nedves hó szotyog alá
délutáni csendben
augusztusban
11-én


(mint kivert kutyák)

mint kivert kutyák
bolhákat növelünk az esőnek
ahogy meleget fúj reánk a dunyha

egy repülő zuhan ágyunkba
vagy csak száll alá
közel a reptér
Boeing 737 hangjáról ismerem
100 utast fogad be
5 utaskísérőt 3 pilótát
még nagyobb csomagtér
látom hogy zuhan tóra a fűzfa lombja
szelíden pislogják körbe füstös csillagok
hallgatom mint lélegez ki a bőröd
aludj suttogom de te nem hallhatod.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében